A gépet szivacshalászok fedezték fel 1902-ben Antiküthéra szigeténél, egy elsüllyedt hajó roncsaiban. A lelet 82 különböző alkatrésze között találtak 30 bronz fogaskereket is, a legnagyobb 27 foggal rendelkezett. A tudósok régóta próbálták megfejteni, mire szolgált a masina: az ötletek között oktatási segédeszköz, naptárgép és navigációs szerkezet is szerepelt - a Nature-ben közre adott tanulmány szerint ez utóbbi tipp járt legközelebb az igazsághoz.

Hellász pécéje

Az időszámításunk előtti második évszázadban készített gépet a walesi Cardiff Egyetem tudósai elemezték az utóbbi hónapokban. A kutatók számítógépes tomográfiai eszközökkel világították át a leletet, így sikerült az alkatrészeket borító kőzetlerakódás alá tekinteniük, és pontosabban meghatározniuk az egyes elemek formáját. A vizsgálatok során gépbe vésett feliratokat is találtak.

A walesi kutatók úgy vélik, az Antiküthéra Mechanizmus csillagászati eszköz volt, amely elsősorban a hold- és napfogyatkozások előrejelzésére, illetve a bolygók mozgásának követésére szolgált. A szakemberek szerint a gépezetet eredetileg egy duplaajtós faszekrényben tárolták, amire a használati utasítás is rá volt írva. Úgy képzelik, a 2200 éves kalkulátort tekerőkarral lehetett üzemeltetni.

Az elemzők vezetője, Mike Edmunds a BBC-nek elmondta, hogy a találmány elképesztő precizitással dolgozott. Például a Hold ellipszispályája miatt néha gyorsabban mozog az égbolton - a szerkezet ezt is figyelembe vette a bolygómozgások előrejelzésénél. Edmunds úgy véli, hogy a gép Hold mellett a Vénuszt és a Merkúrt is figyelte. Kollégája, Michael Wright ennél is tovább ment, szerinte a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz mozgását is követték a masinával. Hogy pontosabb képet kapjanak erről, a kutatók a következő hónapokban megalkotják a gépezet virtuális, animálható modelljét.

Megelőzte a korát

Az Antiküthéra Mechanizmus a szakemberek szerint annyira pontos, hogy valószínűleg több tökéletlen prototípus előzte meg. Ilyeneket azonban eddig nem találtak a régészek, bár utalnak írások a létezésükre. Edmunds szerint azért ritka az efféle lelet, mert a bronz akkoriban igen értékes fém volt, ezért az ilyen szerkezeteket később beolvasztották. A tudós rámutatott arra, hogy abban a korban készült bronzszobrokat is csak elsüllyedt hajók rakományában találtak, a többi minden bizonnyal kohóban végezte.

Edmundsékat egyébként lenyűgözte a gépezet összetettsége. "Sokkal bonyolultabb, mint egy mai karóra. A készítése utáni 1000 évből nem ismerünk hozzá mérhető szerkezetet" - lelkesedett a tudós a tanulmányt kommentálva. A walesi csoportot segítő görög kutatók vezetője, John Seiradakis osztotta kollégája véleményét: "Olyan fontos felfedezés ez a technikának, mint az Akropolisz volt az építészetnek."