Az amerikai Rockefeller Egyetem kutatói megtették az első lépéseket a mesterséges élet létrehozása felé. Apró szintetikus hólyagokat hoztak létre, amelyek nagy vonalakban a természeres sejtekhez hasonlítanak, például különböző genetikus utasításokat hajtanak végre.
Az úgynevezett "bioreaktort" különböző élő szervezetekből rakták össze. A sejtfalat tojásfehérjéből kinyert zsírok alkotják, a sejt belseje E. coli baktérium szerveit tartalmazza, annak genetikai anyaga nélkül. Ezt megtoldották egy vírusból nyert enzimmel, amely lehetővé teszi, hogy a mesterséges sejt olvassa és végrehajtsa a DNS-kódot.
A mesterséges sejtecske tartalmazza különböző a fehérjék előállításához szükséges alapvető biológiai gépezetet, végrehajthatja a különböző örökítőanyag-részleteket.
Az első gén, amit a bioreaktorban kipróbáltak egy medúzafaj zölden fluoreszkáló proteinjének kódja volt. A fluoreszkálásból rögtön látták, hogy a mesterséges sejtben működik a gének dekódolása.
A második gén a Staphylococcus aureua baktériumból származott. Segítségével a szakemberek apró átjárókat építettek a sejt falába. Ezeken át tápanyagok juthatnak a sejtbe, amely így akár több napig is működhet.
A projekt vezetője Albert Libchaber leszögezi, hogy bioreaktoraik nem élnek - hanem egyszerű kémiai reakciókat hajtanak végre, amelyek megtörténhetnek sejtfal nélkül, biológiai folyadékokban is.
A szintetikus biológiának nevezett területen, ahol a cél, hogy működő, egész organizmusokat tervezzenek és építsenek fel, a kísérletezés csak egy a sok szál közül.
Craig Venter bio-mágnás, aki korábban az emberi genom feltérképezésével foglalkozó magáncéget vezetett, jelenleg egy minimális génkészlettel rendelkező baktérium létrehozásán dolgozik.
Két éve egy másik kutatócsoport demonstrálta, hogy a gyermekbénulást okozó vírus előállítható úgy is, ha a megfelelő összetevőket összekeverik egy kémcsőben.
Sokan azt kutatják, melyek lehettek azok a kémiai reakciók, amelyek megelőzték az életet.
Albert Libchaber olyan minimális szintetikus organizmust szeretne építeni, amelynek megfelelőre tervezett sejtfala van és rendelkezik egy olyan gén-mixszel, amely segítségével fenn tudja tartani magát, mint egy élő sejt.
Libchaber szerint az élet mibenlétével kapcsolatos kérdés filozófiai. "Számomra az élet inkább olyan, mint egy gép - egy gép komputerprogrammal. Nem több ennél. Persze nem mindenki osztja ezt az álláspontot" - mondja a BBC-nek.
Sietve hozzáteszi, hogy a kísérletek nem veszélyesek. A mesterséges sejtek csak a megfelelő tápoldatban képesek létezni.