Őssejtek szinte minden élőlényben megtalálhatók. A köznyelvben leginkább arról ismertek, hogy képesek bármilyen sejtté alakulni, tudományosabban megfogalmazva mitotikus sejtosztódással speciális funkciókat ellátó testi sejtekké differenciálódni. Ebben a képességben rejlik az őssejtek tervezett gyógyászati alkalmazása is: elméletben lehetséges elhalt szöveteket őssejtek útján pótolni, szerveket megújítani, idegsejteket növeszteni, sejtsorvadásos betegségeket gyógyítani, és így tovább.

A gyakorlat azonban még nem tart itt. Már a megfelelő őssejtforrás megtalálása is problémákba ütközhet, ugyanis bizonyos őssejttípusokat csak fejlődő embrióból lehet kinyerni (ezért is nevezik ezeket embrionális őssejteknek). Ilyenek a pluripotens őssejtek, amelyek még alig differenciálódtak, ivarsejtekké is alakulhatnak. A felnőtt korban is kinyerhető multipotens őssejtek ezzel szemben nem tudnak ivarsejtté alakulni, míg a még jobban differenciált unipotens őssejtek csak egyetlen sejttípust tudnak előállítani, de képesek a megújulásra.

A Seffer-klinika laborját bérlő cég a híradások szerint elvetélt emberi magzatokból nyerték az őssejteket. Abortumokból őssejtet kinyerni viszonylag bevett gyakorlat állatkísérletekben, de bizonyos esetekben embernél is: több országban engedélyezett, hogy a mesterséges megtermékenyítéskor keletkező felesleges – és így megsemmisítésre szánt – embriókból őssejteket nyerjenek. Kifejezetten őssejtekért embriókat létrehozni viszont tilos és etikailag erősen kifogásolható. Egyelőre nem tudni, hogy a Seffer-ügyben pontosan milyen őssejtforrás szerepel, de sejteni engedik, hogy a pácienseket nem saját őssejtjeikkel kezelték. Ez immunológiai szempontból is aggályos, mert bár az őssejtállapotok elég jól elkerülik az immunválaszt, hosszú távon okozhatnak gondokat, az idegen őssejtek megbolygathatják az immunrendszert.

Mivé lesz az őssejt?

„Legbiztonságosabban köldökzsinórvérből lehet őssejteket kinyerni, ez teljesen problémamentes eljárás minden értelemben” – mondja dr. Varga Gábor, a Semmelweis Egyetem Orálbiológiai Tanszéke tanszékvezetője, aki évek óta végez őssejtkísérleteket. A köldökzsinórvérből vett őssejtekről tudni kell, hogy már nem embrionális őssejtek, de jobban alkalmazhatók, mint a többi felnőtt őssejt, például a csontvelőből nyert őssejtek.

„Az elmúlt években azonban megfigyelhettünk egy új kutatási irányt: több tudósnak sikerült visszadifferenciáltatnia egy szöveti sejtet embrionális őssejtté” – fogalmaz Varga. „Még nem tisztázott egészen, melyek az eljárás buktatói, de ha széles körben beválik, minden etikai vita okafogyottá válik, hiszen bárkinek a saját felnőtt sejtjét vissza lehet majd alakítani őssejtté.” Ez a lehetőség egyben értelmetlenné tenné az őssejtbankokban tároljuk köldökzsinórvér-minták létezését is, de egészen új kutatási irányról beszélünk, és egyelőre nem látni biztosan, hogy az őssejté történő visszaalakítás rutinná válik-e majd.

Hogy az őssejtből bármi lehet, az nemcsak lehetőség, hanem az őssejtterápiák egyik legnagyobb akadálya is egyben: megoldást kell találni arra, hogy egy őssejt biztosan a kívánt sejtté differenciálódjon. Varga és kollégái például emberi fogpulpából és foggyökérhártyából vesznek őssejteket, és állatkísérletekben vizsgálják, hogy ezek miként alakíthatók idegsejtekké. „Az őssejteket bizonyos szerekkel kezeljük, befolyásoljuk a szinkronizációs mechanizmusaikat, ezáltal elődifferenciáljuk őket. Az elődifferenciált őssejtek már sokkal inkább alkalmazkodni tudnak a kívánt környezethez, mint a nem kezeltek” – fogalmaz Varga.

Nincs engedély Magyarországon

Hasonló módszerekkel kísérleteznek több országban, de a kutatók lépésben haladnak, nagyon sok még az ismeretlen tényező az őssejtek differenciálódásának folyamatában. Nem csoda, hogy az elmúlt 15 év őssejtkutatásai után sincs még széles körben alkalmazott, nem kísérleti őssejtterápiás módszer. És amíg nincs biztonságos, bevett eljárás, addig az etikai szabályozás határait sem tolódnak ki. És persze az esetlegesen illegálisan végzett terápiák hatása sem garantálható.

Ezt támasztja alá az Egészségügyi Minisztéium közleménye is, amely szerint jelenleg Magyarországon nincs kiadott engedély az őssejttel végzett emberi kutatásokra. "A világon sehol sem alkalmazzák terápiásan és rendszerszerűen ezt a beavatkozást, csupán kísérletek és kutatások folynak" - fogalmaz a közlemény. "Az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló 23/2002 (V.7.) ESZCSM. rendeletben foglalt szabályok alapján az Egészségügyi Tudományos Tanács Kutatás Etikai Bizottsága engedélyezhet orvosbiológiai őssejt kutatást. Engedély hiányában nem folytatható kutatás." A Seffer-klinikán dolgozó cég megkísérelt ilyen engedélyt szerezni, de a bizottság elutasította a kérelmet.