Százhuszonkétezer ember genetikai állományát pásztázta végig egy több száz fős nemzetközi kutatócsapat, aminek eredményeként megötszöröződött a cukorbetegség kockázatát növelő, ismertté vált génváltozatok száma.
Európa, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália száznál több intézménye vesz részt abban a tudományos konzorciumban, amelynek szakemberei elsőként azonosítottak tíz új génmutációt, amely a vércukor- és az inzulinszint szabályozásában játszik szerepet – közölték a Nature Genetics című szakfolyóirat online kiadásában vasárnap.
A kutatók szerint az újonnan megtalált génváltozatok közül kettő közvetlenül befolyásolja a diabétesz kockázatát. A szervezet glükózanyagcseréjének hátterében lévő genetikai útvonalak megismerése közelebb vihet a diabétesz kialakulásának megértéséhez, ezáltal új terápiák kidolgozásához.
A tudósok szerint a GIPR-A jelű génnek különösen fontos szerepe van. Egy olyan fehérje termelését kódolja, amely a szervezet evés utáni hormonválaszát szabályozza: serkenti az inzulin kibocsátását, ezáltal ellenőrzi a vérben lévő glükózszintet. Ha azonban a mutáns változat van jelen a DNS-ben, ez a válasz elmarad evés után, így a vércukorszint megemelkedik. A konzorcium szakértői úgy vélik, hogy még most is csak mintegy tizedét ismerik a glükózszintet befolyásoló folyamatok hátterében lévő géneknek.
A diabétesz szoros összefüggésben van az életmóddal, különösen az elfogyasztott ételek minőségével és mennyiségével. Világszerte 220 milliónál több embert érint a betegség, amely az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint több mint egymillió ember halálát okozza évente. Ahogy az elhízottak aránya növekszik, a halálesetek száma 2020-ig megduplázódhat.