A zürichi egyetemi kórház kutatói szerint lehetséges, hogy a „jó” prionok hiánya betegséget okoz a perifériás idegrendszerben – közölték a svájci kutatók a Nature Neuroscience című szaklap vasárnap megjelent számában. A prionfehérjékre az elmúlt években irányult a tudósok figyelme, amikor a szivacsos agyvelősorvadás, például a kergemarhakór, illetve embernél a Creutzfeldt–Jacob-kór hátterét keresték. Ezt a degeneratív és gyógyíthatatlan állapotot mai ismereteink szerint hibás térszerkezetű, fertőző prionfehérjék okozzák.

A zürichi kutatók azonban a prionfehérjék normális térszerkezetű változatát vizsgálták olyan egerekben, amelyeknél kevesebb prion termelődött a szokásosnál. Ezek az egerek ellenállóak a prionbetegségekkel szemben, ám más abnormalitások fejlődtek ki náluk, például a perifériás idegsejtekben, amelyekben az idegszálat körülvevő védőburok sérült. Ezek az idegek szállítják a központi idegrendszerből, az agyból és a gerincvelőből az utasításokat a szervekhez és a végtagokhoz. Megállapították, hogy a prion neuronokból való eltávolítása után a védőburok sérült, és az idegsejtek degenerálódtak.

A svájci kutatók még korainak tartják következtetések levonását. 2007-ben a Leedsi Egyetem kutatói Nigel Hooper vezetésével azt állapították meg, hogy az egészséges prionok jelenléte némi védettséget nyújt az Alzheimer-kór kialakulása ellen. „Vannak bizonyítékok arra, hogy több különböző szerepet játszhatnak a prionok, attól függően, hol találhatók meg a szervezetben” – mondta Hooper a BBC hírportáljának.