A két apától született utód termékeny, és ha az őssejtekkel dolgozó technológiát sikerül tökéletesíteni, nagy segítséget nyújthat veszélyeztetett fajok megmentésében, ahol már túl kevés a nőstény példány a természetes szaporulat ütemének felgyorsításához, vagy rosszabb esetben a fenntartásához.

A Biology of Reproduction szakfolyóiratban ismertetett módszer hím egérmagzatokból kivett, és géntechnológiával manipulált sejteken alapszik. A magzatból származó őssejtek egy százaléka a kezelés hatására elveszíti az Y kromoszómáját, és úgynevezett XO típusú sejtté válik. Ezt a sejtet ültették be aztán egy másik egérembrióba, ami megszületett, felnőtt, majd normál hím egerekkel párosodva olyan utódoknak adott életet, amelyek az eredeti hím egér, és a biológiai apa kromoszómáit és genetikai örökségét hordozták.

A megoldás egyelőre a gyakorlatban csak arra jó, hogy egereknél úgy hozzanak létre két hím egyedből közös utódot, hogy kizárólag azok genetikai vonala folytatódjon, anélkül, hogy egy nőstény egyed génjei megjelenjenek. A technológia további fejlesztésével azonban lehetővé válhat a hím, illetve női ivarsejtek oda-vissza megváltoztatása, ezzel két férfi, vagy két nő közös utódjának létrehozása biológiai úton.