Eddig egyetlen klónozott emberi embrió készült 2005-ben a brit Newcastle egyetemen, ezt azonban embrionális őssejtekből hozták létre, ami nem áll minden ember rendelkezésére. Magyarán a módszer nem túl praktikus. A most létrehozott embió azonban megoldja a problémát, hiszen mindenkiek van bőrsejtje. A tudósok végül olyan átmeneti embriókat szeretnének létrehozni, amelyekből embrionális őssejtek nyerhetők ki, hiszen ezekből jön létre az emberi test összes szövete.

Ha tudunk őssejteket termelni, akkor bármilyen szövet létrehozható. Az így készülő pótszövetet pedig a beültetésre váró páceins teste nem löki majd ki magából, hiszen nem idegen eredetű.

Természetesen a bőr önmagában semmire sem jó, a két férfi által felajánlott hámsejteken kívül három nő petesejtjeit is felhasználták. A tudósok a petesejtek DNS-e helyére és berakták a bőrsejtek DNS-ét, összesen huszonegy embriót hoztak létre. Ötből fejlődött ki 40-72 sejtes blasztocita, és háromban a bőrsejt DNS-ét is megtalálták, tehát a klónozás sikerült. Még fontosabb, hogy a háromból egy blasztocitában a petesejtet felajánló nő mitokondriális DNS-ét is megtalálták, ami a technológia működőképességét bizonyítja.

Messze a terápiás klónozástól

Sajnos az áttörést elérő kaliforniai Stegamen vállalat kutatói őssejteket egyelőre nem tudtak létrehozni, és nincs bizonyíták rá, hogy lehetséges, de Andrew French, a kutatócsoport vezetője azt mondta a New Scientistnek, hogy még messze nem ért véget a kutatás.

Mindeközben két brit kutatócsoport is kormányzati engedélyt kapott olyan kísérletekre, amelyben emberi bőrsejtekkel programozzák át tehenek vagy nyulak petesejtjeit. Az állatok petesejtjére azért van szükség, mert igen kevés emberi petesejt áll a tudósok rendelkezésére.

Lyle Armstrong, aki részt vett a Newcastle egyetem klózonásában, elismerte az amerikai csoport eredményeit. Szerinte azonban még több százezer sejttel kell kísérleteket elvégezni, mielőtt a gyógyászatban is bevezetik a módszert.