A biszfenol-A (BPA) elnevezésű anyag a polikarbonát műanyagok egyik alkotója, megtalálható a legtöbb átlátszó műanyag palackban, a műgyantákban és az élelmiszerkonzervek belső műanyag burkolatában is. Az anyag a női nemi jelleg kialakításáért felelős hormont utánozza, ezért néhányan attól félnek, hogy károsíthatja a magzatok fejlődő nemi szerveit.

Műanyag ketrecek

Patricia Hunt, a Case Western Reserve University munkatársa nemrég szokatlan genetikai hiányosságot fedezett fel kísérleti egereinek petesejtjében. A Hunt által vezetett kutatócsoport felfedezte, hogy a kemény műanyagból készült ketrecekből BPA mosódott ki, és azt gyanították, ez felelős a génmódosulásért, írta a Nature.

A vízből veszi ki

A kutatók később megállapították, hogy az ivóvízben nagyon kis mennyiségben (húsz az egymilliárdhoz arányban) jelenlévő BPA a petesejtek nyolc százalékánál károsodást okoz. Normális esetben a petesejteknek csupán egy százaléka hibás. Hunt szerint az emberek hasonló BPA-szintnek vannak kitéve, azt azonban még nem lehet tudni, hogy az emberi szervezetre is hasonló hatással van-e az anyag, áll a Biology folyóirat legutóbbi számában közzétett tanulmányban. Az ilyen genetikai hiányosságok elméletileg növelhetik a vetélések számát és a Down-kór és más betegségek előfordulását.

A gyártók szerint biztonságos

Steve Hentges, az Amerikai Műanyag Tanács munkatársa még korainak tartja a BPA megbélyegzését, mivel még ki kell mutatni, hogy a genetikai változások pontosan milyen hatással vannak az egerek szaporodási képességére.

A korábbi kutatások azt sugallták, hogy az állati magzatokat a környezetben megtalálható BPA mennyiségnek kitéve csökkenhet a spermaszám, károsodhat a prosztata és a herék fejlődése. Ezzel szemben a műanyagipar által elvégzett kutatások teljesen biztonságosnak találták a BPA-t. Hunt és munkatársai előrébb léptek a kutatásban, és azt is kimutatták, hogy a BPA a petesejt DNS-ét is károsíthatja, s ez a károsodás az utódoknál jelenik meg.

Ana Soto, a Tufts University sejtbiológus munkatársa a BBC-nek elmondta, hogy bizonyítékaik vannak arról, hogy a kísérleti állatoknál a méhet, az emlőt és a férfi nemi szerveket egyaránt károsítja a BPA, mind a felnőtt állatokban, mind a magzatokban.

Az EU szabályoz, az USA nem

Hunt és még sokan mások úgy vélik, hogy szigorítani kellene a BPA szabályozását. Néhány szabályozó testület már felülvizsgálta a megengedhető szintet: az Európai Bizottság élelmiszer-biztonsággal foglalkozó tanácsa például múlt évben ötödére csökkentette a napi felvétel biztonsági határát, írja a Nature.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Igazgatóság (FDA, Food and Drug Administration) nem határozott meg biztonsági korlátot az élelmiszerek körében. "Nincs okunk azt hinni, hogy van bármilyen hatása" - mondta az igazgatóságnál dolgozó George Pauli, aki többek között az élelmiszercsomagolásokban megtalálható műanyagok besorolásával foglalkozik a szervezetnél.