A múzeumokra úgy gondolunk, mint a tudás és tanulás központjai, de egy új tanulmány szerint nem szabad mindent elhinni, amit ott látunk. A természettudományi múzeumokban a fajok felének rosszul van megadva a neve a kiállításokon.

Az Oxford Egyetem és a Royal Botanik Garden adatai szerint a kavarodás annak köszönhető, hogy még tanult természettudósoknak is nehezére esik néha megkülönböztetni egymástól egyes növényeket és állatokat. Ha egyszerre több száz vagy ezer faj érkezik a múzeumba, előfordulnak hibák.

A világ fajainak több mint ötven százalékát az 1969 után fedezték fel, szinte lehetetlen naprakész információt találni a kutatóknak. A probléma abból adódik, hogy számtalan területen fedeznek fel új fajokat, az elnevezések nem minden esetben precízek. Ráadásul a hibás elnevezések nagy része már bekerült valamilyen óriási globális adatbázisba, így tovább terjesztik a hibákat.

A kutatók a tanulmányhoz az Aframomum növény 4500 fajtáját vizsgálták. Legalább 58 százalékuk rosszul volt beazonosítva vagy rossz nevet adtak a növénynek. Még ha ugyanabból a növényből küldenek több múzeumba mintát, különböző neveket adnak a múzeumok. Pedig főleg növényeknél ez gyakori, hogy így szétosztják a mintákat a múzeumok között. Sokszor házon belüli szakértő nevezi el a mintákat.

A kutatás azt mutatta ki, hogy a rovaroknál még ennél is rosszabb a helyzet. A világon nagyjából 1,8 millió fajt ismernek, ebből 350 ezer növény és 950 ezer rovar. Érthető, hogy utóbbinál nagyobb a hibalehetőség.

A kutatócsoport azt javasolja a probléma orvoslására, hogy készítsenek egy adatbázist az állatok és növények DNS-ével. Ezt a világon bárhonnan el lehetne érni, így nagy segítség lenne a tudósoknak.