A kelet-franciaországi Besançon Egyetem kutatója, Jean-Denis Rouillon egy másfél évtizedes kísérletsorozat végén arra a következtetésre jutott, hogy a közvélekedés ellenére a melltartó hordásával a nők nemcsak a mellük feszességét nem őrizhetik meg a nők, de a ruhadarab a hátfájás ellen sem segít. Legalábbis nem minden esetben.
Azt már más kísérletek is bizonyították, hogy a melltartók inkább divatcikkek, mint egészségügyi funkcióval is rendelkező ruhadarabok, még a sportmelltartók nagy részéről is kiderült egy kutatásban, hogy nem sokat érnek az ugráló mellek ellen folytatott küzdelem során.
Rouillon és munkatársai 1997 óta mérték a kísérletsorozatban résztvevő 330 önkéntes mellének méretváltozását és feszességét tolómérővel, logarléccel és mérőszalaggal (ami elég furán hat a háromdimenziós képalkotás korában). A francia kutató az eredmények összefoglalásakor kiemelte, hogy a 18 és 35 év közötti alanyok valószínűleg nem teljesen fedik le a világ összes melltípusát, így a vizsgálat nem tekinthető minden szempontból érvényesnek. Az általános érvényességhez Rouillon szerint 300 000 résztvevő kellene. Ennek ellenére a kísérlet egyik eredménye szerint azoknál a fiatal nőknél, akik egy évig nem hordtak melltartót, a mellbimbó átlagosan hét millimétert emelkedett a váll felé, és a mell általában véve is feszesebb lett.
„A mell sem orvosi, fiziológiai és anatómiai szempontból sem nyer azon, hogy nem hat rá a gravitáció” – foglalta össze Rouillon a francia Info rádiónak adott interjúban. „Sőt, csak jobban megereszkednek.” Szerinte ez azért van, mert a mellek tartására szolgáló izmok ellustulnak, mert a melltartók végzik azt a munkát, amit az izmoknak kellene.
Épp ezért bár a francia szakértő szerint a melltartók feleslegesek, azt sem állítja, hogy azok a középkorú nőknek, akik egész eddigi életükben melltartót viseltek, bármi előnyük lehetne abból, ha most elhajítják az eddig fontosnak tartott ruhadarabot.
A gémereknek az ostoba sztereotípiákkal ellentétben igenis van partnerük és nemi életük, még ha az esetek többségében az nem is kimondottan világbajnoki – derült ki egy brit kutatásból. A felmérés készítői 1747 résztvevővel töltették ki a kérdőívet, amiben először azt tisztázták, hogy az illető partnere milyen típusú konzollal és mennyit játszik, majd arról érdeklődtek, hogy mennyire elégedett a tesztalany a szex mennyiségével és minőségével (vagyis azt, hogy ki mennyire jó az ágyban, nem önbevallásos alapon határozták meg, hanem a partner osztályzata alapján).
Az eredmények azt mutatták, hogy a megkérdezettek mindössze 11 százaléka értékelte kiválóra a videojátékos partner teljesítményét az ágyban, 27 százalék kapott jó osztályzatot, 26 átlagosat, 20 százalék pedig átlag alattit. Ez összesen csak 84 százalék, hogy a maradék 16 nem nyilatkozott, vagy értékelhetetlennek tartotta a partner produkcióját, nem tudni.
Az óceán mélyén élő primitív teremtmények, a közönséges nyálkahalak váladékában látják kanadai tudósok azt a természetes alapanyagforrást, amelyből a megfelelő módszerek kidolgozásával textilipari termékek készülhetnek a jövőben, kiváltva a szintetikus szöveteket.
Az elbűvölőnek távolról sem nevezhető, állkapocs és fog nélküli, de szarureszelővel vértezett nyelvvel rendelkező nyálkahalak a világ legősibb állatai közé tartoznak: már 500 millió évvel ezelőtt is léteztek, és túlélték a dinoszauruszok kipusztulását is okozó tömeges méretű természeti katasztrófát. Legrégibb feltárt maradványuk korát 300 millió évesre becsülik a tudósok.
A rágás nem csupán az emésztésre, a fogazatra hat, hanem az arcformát is tartósan megváltoztathatja, mindezen túl pedig jótékonyan hat a gondolkodásra - erősítette meg a tézist egy japán kutatás.
A kísérleti alanyok felével rágógumit rágattak gondolkodást igénylő feladatok elvégeztetése alatt a japán Radiológiai Tudományok Országos Intézetének tudósai. A rágóknak 10 százalékkal gyorsabban járt az eszük, mint a nem rágógumizó kontrollcsoport tagjainak. A kutatók MRI-vel vizsgálták az alanyok agyát, és arra jutottak, hogy nyolc részt is érint a rágás, főként mozgásirányító és -összehangoló területeket, és általában gyorsítja a reagálást.
Bár a közhiedelem szerint 20-szor ajánlott megrágni minden falatot lenyelésük előtt a könnyebb emésztés végett, valójában annyiszor rágjuk meg, amennyi az adott ételhez szükséges. Nagy-Britanniában a 19. század második felében a falatonkénti 14-szeri rágásra esküdtek, de természetesen senki sem számlálgatta, mindenki ösztönösen evett - ahogy manapság is -, a téma szakértőit kivéve. Brit táplálkozáskutatók számításai szerint naponta 800-1400-szor rág az ember.
Az ízek hangzó párjait szeretnék megtalálni egy játékos internetes kísérletben: a közönségnek különböző hangmintákat kell a négy alapízzel összepárosítani. A harmonikus zene jobban kiemeli az édes ízeket, míg a disszonáns hangok a savanyút - vélik az úgynevezett multisense tudományág szakértői, akik világszerte tanulmányozzák az érzékszervek közötti kapcsolatot. Magyarországon Ízbontó címmel indul az interneten egy országos kísérlet, amelyhez Oláh Dezső Junior Prima-díjas zongoraművész és DJ Titusz szolgáltatja a zenei alapanyagot - olvasható a szervezők közleményében.
A tesztelők négy hangmintát hallgathatnak végig, miközben egy alapízt kóstolnak. A kóstolás után ki kell választani, hogy melyik dallamnál érezték legintenzívebben az adott ízt. A teszt végeredményét májusban hozzák nyilvánosságra a szervezők.
Az oldalon hallható alapíz-hangmintákat Oláh Dezső a multisense-tanulmányok által meghatározott sorvezető segítségével játszotta fel, amely többek között hangmagasság, tempó és hangszín szerint tesz különbséget az alapízek között. A szavazás lezárultával DJ Titusz a legtöbb szavazatot kapott édes és savanyú hangmintákból zenei produkciókat készít.
A multisense-kutatások célja, hogy kiderítse, bizonyos érzékszervek befolyásolása hatással van-e más érzékszervek működésére. A kutatások fő központjai az Egyesült Királyság és Argentína egyetemein vannak. Oxfordi kutatók empirikus úton bizonyították, hogy a szaglás és a hallás is befolyásolja az ízlelést, az ízek befolyásolják a vizuális észlelést (más alapízekhez más geometriai formákat társítottak a kísérlet résztvevői). Egy elsősorban fizikusokból és egy matematikus-zongoristából álló argentin kutatócsapat pedig azt is megfigyelte, hogy a négy alapízt sokkal jobban érzékeljük bizonyos típusú dallamok hallgatása közben. Kimutatták, hogy az édes ízt a moll-jellegű, szelíd, hullámzó, a savanyút a gyors, disszonáns, a keserűt a legato, míg a sós ízt a staccato közben érzékeljük leginkább.
A kísérletezés mellett számos márka, étterem, üzlet és élelmiszeripari piaci szereplő a gyakorlatban is hasznosította a kutatások eredményeit: az Helston Blumenthal nevével fémjelzett, három Michelin-csillagos Fat Duck angliai étteremben például olyan tengeri fogást állítottak össze, amelyet mind vizuális, mind hangtechnikai eszközök segítségével a lehető legautentikusabb, legtengerközelibb környezetben tálaltak vendégeiknek.
A nők 30 évesen a legszebbek, a férfiak pedig 34 évesen a legvonzóbbak - állítják egy amerikai felmérés készítői. Az Allure magazin vizsgálgatta az esztétikai kérdést, kétezer embert kérdezett meg. Véleményük szerint a nők 30 évesen érnek szépségük csúcsára, 41 esztendősen kezdik mutatni az öregedés jeleit, 53 évesen már nem vonzók szexuálisan, 55 esztendősen pedig öregek. A férfiak 43 évesen kezdenek korosodni, 58 évesen már nem vonzóak, és 59 felett öregek.
A két nem nem ugyanúgy látja magát, illetve egymást. A férfiak szerint a nők 29 évesen a legkívánatosabbak, míg a nők úgy vélik, 31 éves korukban vannak a csúcson.
Jillian Mackenzie, az Allure főszerkesztő-helyettese a The Daily Telegraph című lapnak megjegyezte, hogy régebben fiatalabb életkorra tette a közvélemény az esztétikai csúcspontot. A magazin megkérdezte a válaszolóktól azt is, hogy a közismert emberek közül szerintük ki tartja magát remekül korához képest. George Clooney győzött toronymagasan, utána Sean Connery, Bill Clinton, Brad Pitt és Richard Gere volt a sorrend. A női mezőnyben három színésznő áll az élen: Meryl Streep az első, majd Jamie Lee Curtis és Julia Roberts.
A melegházasság legalizálása óta Dániában csökkent a halálozási aránya azon homoszexuális férfiaknak és nőknek, akik házasságban élnek azonos nemű partnerrel - derül ki a a koppenhágai Statens Serum Intézet és az Aalborgi Egyetem Szexuáltudományi Kutatóintézet új tanulmányából. A szakemberek azt is megállapították, hogy a melegházasságban élő férfiak tovább élnek, mint a nem házas vagy elvált, akár heteroszexuális, akár homoszexuális társaik.
A dán anyakönyv adatbázisra támaszkodva a szakemberek 6,5 millió dán állampolgárra vonatkozó információkat (családi állapot, halálozási időpont) vontak alapos elemzés alá. A tanulmány az 1982 és 2011 közötti periódust vizsgálta. Ezen időszakban nagyjából 1,7 millióan haltak meg a vizsgált személyek közül, ami alapján a szakember kiszámították a periódusra érvényes halálozási rátákat.
Az olyan tényezők figyelembe vételét követően, mint az oktatás, népsűrűség és jövedelem, a kutatók arra jutottak, hogy a házasság jelentős szerepet játszott a mutatók alakulásában. A hagyományos házasságban élő férfiak és nők esetében voltak a legalacsonyabbak a halálozási mutatók a tanulmányban vizsgált összes csoporthoz - köztük özvegyekhez, elváltakhoz és nem házasokhoz - viszonyítva. Az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának 1989-es legalizálása óta Dániában csökkent a halálozási aránya azon homoszexuális férfiaknak és nőknek, akik melegházasságban élnek.
Az eredmények szerint a melegházasságban élő férfiak mindössze 1,4 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg a tanulmány ideje alatt, mint az ellenkező nemű házasságban élő társaik, és jóval alacsonyabb volt a halálozási kockázatuk, mint a nem házas, vagy elvált férfiaknak. A melegházasságban élő leszbikusok halálozási arányai szintén csökkentek 1989 és 2011 között, de nem jelentős mértékben.
A meleg férfiak halálozási arányszámában tapasztalt visszaesés valószínűleg részben a HIV vírus és az AIDS kezelésére szolgáló antiretrovirális terápiák fejlődésére vezethető vissza. A házasság továbbá védelmet nyújthat a homoszexualitást övező társadalmi kihívásokkal szemben, de az is lehetséges, hogy az egészségesebb meleg férfiak nagyobb valószínűséggel kötnek házasságot.
A tudományos és ismeretterjesztő könyvek kiadásával foglalkozó japán PHP Science World Shinsho gondozásában megjelent Konvertáljunk mindent kalóriára című könyv egyik tételén rugózik a fél internet: a derék japán kutatók kiszámolták, mennyi energiabefektetéssel, vagyis hány kalória elégetésével jár egy egérkattintás.
A tudósok abból indultak ki, hogy egy átlagos egérgomb-nyomkodó mutatóujj térfogata 10,8 köbcentiméter, a tömege pedig 11,7 gramm. Egy grammnyi izom egy másodpercig tartó megmozgatásához a testünk átlagosan 16,7 mikromól adenozin-trifoszfátot használ fel (ez a molekula felelős a sejtek között az energia átvételéért). Mindebből némi számolgatás után az adódik, hogy az egér egy gombjának lenyomásához a testünk 1,42 kalóriát éget el.
Mielőtt reflexből felháborodnánk, és felhoznánk ellenérvként, hogy egy kilométer futásra szokták mondani, hogy száz kalóriát fogyaszt, jusson eszünkbe, hogy amit a hétköznapi életben kalóriának hívunk, az valójában kilokalória, a kémikusok által használt mértékegység ezerszerese.
Ha a japán tudósok adataival számolunk, a McDonalds kínálatában szereplő legkomolyabb hamburger, az Angus bacon & cheese 790 (kilo)kalóriája nagyjából 557 ezer kattintással égethető el. Azonban már maguk a tudósok is felhívják a figyelmet arra, hogy a számaik valószínűleg nem korrektek, mivel a mutatóujj teljes izomösszehúzódásával számoltak, így a valós energiafogyasztás az eredményül kapottnál alacsonyabb lehet.
A jobb külsejű férfiaknak nagyobb a fizetésük az átlagosnál, a nők esetében viszont nem jár ilyen előnnyel a szebb külső - mutatkozott meg egy ausztráliai felmérés során. A jóképűbb férfiak minden szakmában, a kétkezi munkáktól az értelmiségi állásokig átlagosan 22 százalékkal több a fizetésük.
Andrew Leigh közgazdász a nők esetében kétélű pengének ítéli a szebb külsőt. "Akadnak olyan emberek, akik szerint a szépség és okosság nemigen fér meg egymással nők esetében, és úgy vélik, egy szép nő kevésbé jó munkaerő, mint egy átlagos külsejű. A férfiak megítélésénél viszont nincs szőkenő-szindróma" - idézte a kutatót a Daily Telegraph.
A csúnyaságot viszont alacsonyabb fizetéssel büntetik a munkáltatók. A csúfabb férfiaknak 26 százalékkal kisebb a fizetésük, mint átlagos külsejű kollégáiknak, a csúnyák és szépek között akár 50 százalékos is lehet a fizetéskülönbség.
A szex enyhítheti a fejfájást – állapították meg német kutatók. A Münsteri Egyetem neurológusai tanulmányukban rámutatnak arra, hogy a szeretkezés endorfinokat szabadít fel, ezek a hormonok pedig a test természetes fájdalomcsillapítói.
A tudósok ezerfős felmérésük alapján úgy találták, hogy fejfájásra panaszkodó alanyaik több mint felénél enyhült a fájdalom szeretkezés hatására, 20 százalékuk esetében pedig teljesen elmúlt. Egyharmadnak viszont még jobban sajgott a feje.
A megkérdezett alanyok közé a neurológusok 800 olyan embert válogattak, akinek néha migrénje van, és 200 olyat, akit egyéb fejfájás gyötör. A válaszokból kiderült, hogy akadnak az alanyok között olyanok, akik maguktól is rájöttek már az összefüggésre, és – főként férfiak – terápiaként be is vetik a szexet a fejfájás ellen, adta hírül a Daily Telegraph című brit lap.
A pesszimizmus együtt jár a hosszabb és egészségesebb életre való kilátásokkal idős korban, írják a Psychology and Aging című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban a német Erlangen-Nuremberg egyetem kutatói.
A kutatásban tíz éven keresztül gyűjtöttek adatokat 40 ezer emberről, ebből a legérdekesebbnek a legfelső korkategória, a 65 év felettiek statisztikái bizonyultak. Az kitöltött kérdőívek és személyes interjúk, majd ezek öt évvel későbbi megismétlése alapján három kategóriába sorolták a tesztalanyokat. 43 százalékuk alábecsülte a leendő életkörülményeit, 25 százalék nagyjából olyat várt, ahogyan az élete alakult, 32 százalék pedig jobbat várt. Az első csoportot tekintették a további vizsgálatban pesszimistáknak, és a harmadikat optimistáknak. A további elemzések azt mutatták, hogy az optimista csoportnak átlagosan 9,5 százalékkal magasabb volt a kockázata rokkantságra, és 10 százalékkal a halálra a következő öt évben
A kutatók azt találták, hogy a pesszimista életszemlélet a középkorú, és annál idősebb embereknél közelebb jár a realitáshoz, mint az optimista, és összességében egészségesebb, óvatosabb életvitellel jár, ez növeli meg az átlagos várható élettartamot.
Némelyik tengeri csiga egyszeri használat után egyszerűen ledobja péniszét, ám 24 órán belül újabbat növeszt - figyelték meg japán tudósok. A szokatlan párzási viselkedést a hermofrodita Chromodoris reticulata fajnál figyelték meg, amelynek példányait a csendes-óceáni Okinava szigeténél gyűjtötték be.
Egyetlen más állat sem ismert arról, hogy többször is eldobható hímvessző segítségével párosodjon - írták a japán kutatók a brit tudományos akadémia Biology Letters című tudományos szaklapjában szerdán közzétett tanulmányukban. A Szekizava Ajami vezette kutatócsoport tagjai a begyűjtött egyedeket kettesével tartályokba helyezték. Ezek az állatok szimultán hermafroditák, azaz olyan egyedek, amelyekben mindkét nem nemi szervei jelen vannak, és egyidejűleg mindkettőt képesek használni.
A tudósok összesen 31 párosodást figyeltek meg, amelyek pár másodperctől néhány percig tartottak, majd a tengeri csigák eltávolodtak egymástól, és 20 perccel később pedig lehullatták hímvesszőjüket. A szakemberek a csigák belső felépítését alaposan tanulmányozva megállapították, hogy az állatok péniszének nagy része testükben spirálszerűen tekeredik. Ennek alapján képesek összesen három himvessző-hosszúságot belsejükben raktározni, és 24 órán belül egy újabb péniszt növeszteni. Azt is megfigyelték, hogy az állatok legfeljebb háromszor voltak képesek párzani, az aktusokat egy-egy nap választotta el egymástól. Az eldobhatóságra minden bizonnyal azért van szüksége a csigának, mert pénisze tüskés, így nehéz lenne számára visszahúzni. A kutatók a tüskékben spermiumot találtak. A csigák péniszén lévő tüskék egyébiránt vélhetően azt szolgálják, hogy eltakarítsák a többi partner által hátrahagyott spermát.
A tengeri csigán kívül még számos állatról ismert, hogy megválnak testük valamely részétől, a kutatók azonban úgy vélik, hogy a Chromodoris reticulata az első olyan ismert faj, amely képes nemi szervét visszanöveszteni.
Egy, a Journal of Social Psychology című szaklapban megjelent kutatás szerint a beosztottak felé irányuló ellenséges viselkedés negatívan befolyásolja a munkahelyi környezetet. Olyanokat is sérthet a rossz főnök viselkedése, akik nem is érintettek.
Az ellenséges viselkedés sokféleképpen megnyilvánulhat, lehet nyilvános kritika a beosztott munkájával kapcsolatban, durvaság, gúnyolódás, kiabálás. A kutatásban 233 munkavállalót kérdeztek meg különböző munkahelyekről, a kérdések a főnökökkel való viszonyról, főnöki agresszióról, munkahelyi frusztrációkról szóltak.
A kutatás szerint amikor a beosztottak valamilyen ellenséges viselkedésről értesülnek akár emailben, akár szóbeszéd alapján, úgynevezett másodlagos visszaélés áldozatai lesznek. Az olyanok, akik nap mint nap ki vannak téve ennek, hajlamosabbak ugyanígy viselkedni munkatársaikkal, frusztráltabbak a munkahelyükön. Amikor valaki személyesen és közvetve is ki van téve ennek, akkor megsokszorozódik a negatív hatás.
Az ellenséges hangulatnak hosszútávú hatása van a munkavállalókra. Végső soron el is idegenítheti a munkavállalót a szervezettől, mert azt látja, hogy ez egy olyan hely, ahol megengedik az ilyesmit.
A gyerekként átélt érzelmi állapot hatással lehet felnőttkorban a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására, kiváltképpen a nőknél – állapították meg amerikai kutatók.
A Journal of Epidemiology and Community Health című folyóiratban közzétett tanulmányukban arra jutottak, hogy azoknál a középkorú nőknél, akik hétéves korukban hajlamosak voltak a szorongásra és az aggódásra, a többi okozati tényezőt is figyelembe véve 31 százalékkal nagyobb lehet a kockázata valamilyen szív- és érrendszeri betegség felbukkanásának, mint egyébként. A férfiaknál ez az arány mindössze 17 százalékos.
A felméréshez 317 olyan, negyvenes éveiben járó felnőttet vizsgáltak meg, akiket már gyermekkorukban is bevontak a kutatásba.
Klasszikus koncerteken kétszer nagyobb valószínűséggel kezdenek el köhögni az emberek, mint a hétköznapi élet során más helyzetkben - állapította meg egy német kutató. Andreas Wagener német közgazdász szerint bár kevés statisztika létezik a zavaró jelenségről, a témában született eddigi összes kutatás mégis azt mutatja, hogy a klasszikus koncertre járók körében valamiért különösen megnő a köhögések gyakorisága.
A professzor szerint az eredmények az ilyen koncertekre jellemző átlagközönség demográfiai összetételének figyelembe vétele mellett is érvényesek maradtak. "Jóllehet idősebb emberekről van szó, de még így is olyan jelentős a mennyisége a többlet-köhögéseknek, hogy arra mindenképpen magyarázatot kell adni" - idézte Wagenert a The Daily Telegraph.
A jelek szerint bizonyos zenék jobban irritálják a közönség torkát. "A 20. század klasszikus zenei örökségének modernebb darabjai, és a csendesebb, lassúbb tételek azok, amiket a legtöbbször megzavar a közönség. A köhögési inger ráadásul olykor, mintha valami mintát követve, lavinaként vagy vízesésszerűen söpör végig a hallgatóságon" - magyarázta.
A szeretkezés messze nem éget el annyi zsírt, mint azt korábbi tanulmányok szerzői állították, és miként hiedelemként elterjedt. Mindössze 21 kilokalóriát (kcal) veszítünk egy átlagos együttléttel.
Ritkább a szex, ha a férfi több házimunkát végez – erre jutottak 4500 házaspár adatai alapján egy amerikai tanulmány készítői. A Washingtoni Egyetem szociológusai szerint gyakrabban szeretkeznek azok a párok, amelyek a nemek szerinti hagyományos módon osztoznak az otthoni teendőkön, azaz a nő főz, most, takarít, a férfi pedig a kertben tesz-vesz, autóval bíbelődik, villanykörtét cserél.
A jelenséget mindenki ismeri. Minden évben, amikor eljön az influenzaszezon, férfiak százezrei dőlnek ágynak jajongva, elhaló hangon teáért könyörögve, miközben asszonyaik ugyanazt a kórt lábon hordják ki, és cinikus megjegyzéseket tesznek a teremtés ún. koronáira. A nemek harcában nem várt helyről érkezett a segítség. Minden tudós közül pont egy nő, dr. Amanda Ellison, a Durham Egyetem neurológusa jutott arra a következtetésre, hogy a férfiaknak valószínűleg tényleg jobban fáj.
Mindenkivel előfordulhat, hogy egy édes kisgyermek láttán kedve szottyan megcsipkedni a puha kis pofiját. Most már tudományos bizonyíték van rá, hogy ez teljesen normális reakció. A Yale Egyetem kutatói arra jöttek rá, hogy a cukiság agresszív reakciót válthat ki az emberekben.
Rebecca Dyer pszichológus állatokról készült fényképeket játszott le a kísérletében részt vevőknek, és buborékfóliát adott a kezükbe, hogy ezzel vizsgálni tudja a reakcióikat. Amikor az emberek cuki képeket láttak, akkor sokkal aktívabban nyomkodták szét a buborékokat, mint amikor vicces vagy semleges képeket láttak.
Minden korábbi tanulmány azt sugallja, hogy az embereknek éppen ellentétes módon kellene viselkedniük, és kedvesen kellene bánniuk az aranyos állatokkal. Dyer mégis kíváncsivá volt, hogy mi az igazság, miután néhány hallgatótársával arról csetelt, hogy a cuki internetes képek láttán kedvük lenne jól meggyömöszölni egy ilyen aranyos állatot.
Persze Dyer szerint nem arról van szó, hogy az emberek kimondottan szeretnének fájdalmat okozni, ha meglátnak egy szőrős kiscicát. A kutatók még csak találgatják, hogy mi van a cukiság által kiváltott szelíd agresszió hátterében. Könnyen lehet, hogy az aranyos kisbaba és a szőrmók kisállatok éppen azt a vágyat keltik fel bennünk, hogy szeretnénk gondoskodni róluk.
De mivel nem tudunk az általunk kívánt mértékben foglalkozni a cuki élőlénnyel, ez frusztrációt, áttételesen pedig agressziót generál. Vagy egyszerűen annyira nem szeretnénk bántani az állatot, hogy a végén mégis ezt tesszük. Mint amikor a gyerekek túl szorosan fogják a macskát, és a túláradó szeretetért cserébe karmolásokat kapnak. A kérdés tehát további kutatásokat igényel.
Dr. Cliff Arnall, a Cardiff Egyetem volt pszichológusa 2005 januárjában dobta be a köztudatba az év legrosszabb napjával kapcsoltos képletét. A publikálást követően a Cardiff hivatalos közleményben határolódott el a tudóstól, akinek valóban ez lehetett a legrosszabb hónapja – februárban már nem dolgozott az egyetemnél. Ez persze nem mentette meg a világot attól, hogy minden évben előkerüljön Arnall alaposnak tűnő [1/8W+(D-d) 3/8*TQ]/[M*NA] képlete, amivel csupán az az apró gond van, hogy nem működik.
Arnall az időjárást, a karácsony óta eltelt időt, a cselekvés szükségességét jelző változót, az adósságokat, az átlaghőmérsékletet, a leszokási kísérletek óta eltelt időt, illetve az általános motivációs szintet is figyelembe veszi. A képlet azt sugallja, hogy január utolsó teljes hetének hétfője az év legrosszabb napja. A karácsonyi pezsgés elmúlása, a korai sötétedés, a lehangoló időjárás, a karácsonyi vásárlásokból fakadó adósságok, és persze a közutálatnak örvendő hétfő együttese csakugyan indokolná, hogy szörnyű hangulatba kerüljünk.
Azt a nézetet pedig Philip Hodson, a brit pszichológusszövetség elnöke is osztja, hogy a hétfő a hét legrosszabb napja. Mivel az emberi szervezet 25 órás ciklusok szerint működik, az emberek hétvégén tovább maradnak fenn, így hétfőn álmosan és rosszkedvűen ébrednek, azzal a tudattal, hogy egy teljes munkahét áll előttük.
A Daily Telegraph felmérése szerint viszont az év legstresszesebb napja nem más, mint az év első munkanapja. A kutatók szerint az embereket ilyenkor a legkisebb apróság is képes felbőszíteni. Kérdés, hogy egy zsúfolt munkahelyen mennyire alkalmazható Judi James pszichológus tanácsa: James szerint a felgyülemlő feszültségtől úgy szabadulhatunk meg, ha időnként ordítunk egyet, vagy mélyeket lélegzünk. A vizsgált időszakban az év első munkanapja január 5-re esett, idén pedig január 2-re. Ha január ötödikén a kiadós ordibálás és a légzőgyakorlat bizonyulhat stresszoldó hatásúnak, valószínű, hogy a másodikai munkakezdés – a lappangó szilveszteri másnapossággal kombinálva – csak úgy lenne leküzdhető, ha oxigénmaszkban hörögnénk, mint Dennis Hopper a Kék bársonyban.
Hogy valóban a hétfő lenne a hét legrosszabb napja, arról megoszlanak a vélemények. A London School of Economics felmérése során 22 ezer ember hangulatváltozásait kísérték figyelemmel. A kutatók megállapították, hogy a hétfő negatív hatásait ellensúlyozza a kevésbé gondterhelt hétvége, de keddre mindez tovatűnik, a hétvége pedig még reménytelenül távolinak látszik. Az adatgyűjtéshez a kutatók egy iPhone-alkalmazást használtak, ami – a naponta kétszer esedékes hangulatjelentésen túl – a földrajzi koordinátákat is rögzítette. Ennek köszönhetően azt is sikerült kideríteni, hogy az Egyesült Királyság legvidámabb városa Bournemouth, a leglehangolóbbak pedig London Eastbourne és Slough kerületei.
Mások szerint nem is a kedd, hanem a szerda a hét legborzasztóbb napja. A Vermont Egyetem alkalmazott matematikával foglalkozó kutatói 2,4 millió mikroblogot vizsgáltak meg a Twitteren. Christopher Danforth és Peter Dodds a pozitív töltetű szavaknak magas, a negatívaknak pedig alacsony pontszámot adtak. A kísérlet meglepő eredményt hozott, ami részben összecseng a London Schools of Economics kutatási eredményeivel: nagy tömegben vizsgálva csakugyan nem a hétfő tűnik a legnegatívabb napnak.
A Vermont Egyetem kísérlete kimutatta, hogy az emberek a szerdát gyűlölik a legjobban; valószínűleg azért, mert ez a munkahét kellős közepe, ami egyenlő távolságra van a hétvégi elégedettségtől és a soron következő hétvégétől is. Hasonló eredmény érkezett Ausztráliából is. A Sydney-i Egyetem kutatói először 200, majd 350 embert hangulatváltozásait vizsgálták; szerintük a hét napjai között nincs szignifikáns különbség, de a szerdát mindenki egyformán gyűlöli.
A fenti módszertanok általános hibája, hogy nem reprezentatív mintavételezésre és általános mutatókra építenek. Ezt a hibát segít kiküszöbölni az Index Csodálatos Lúzerkalkulátora, amit a tavaly januári félhivatalos legrosszabb napra készítettünk. Ennek segítségével kiszámolhatja, hogy mennyire nyomorult az ön élete, és ha emlékszik a tavalyi eredményére, most azt is megtudhatja, rosszabbul él-e mint egy éve.
Egy 80 éves bácsi, aki ötödmagával él egy 30 négyzetméteres lakásban, 120 kiló, egy foga sincs, viszont 1 Mbiten internetezik (!), 0,08-as értéket produkál a lúzerindexen. Vele szemben egy 21 éves, 70 kilós, hiánytalan fogsorú fiatalember, aki 500 négyzetméteres villában él egyedül, 100 MBites sávszélen netezik, és egymilliárdja van a bankban, 787 pontot ér el. Számításaink szerint a bérből és fizetésből élő átlagpolgárok 4 és 20 pont között mozognak.
A képlet az otthonunk alapterületét, a lakók számát, az internet-előfizetésünk sávszélességét, a bankszámlánkon lévő pénzt, a testsúlyunkat, életkorunkat, valamint fogaink számát is figyelembe veszi, ráadásul egy plusz ponttal mi is megajándékozzuk, hogy szép legyen a napja. A levezetés első pillantásra bonyolutnak tűnhet, de a kalkulátorunk használata már nem igényel matematikai előképzettséget.
A Leicester Egyetem diákjaiból álló kutatócsoport bebizonyította, hogy ha a Star Wars űrhajója, a Millenium Falcon 12 parszek alatt teljesítené a Kessel-futamot, Han Solo és az utasai nem megnyúló csillagokat látnának, hanem ködös fehérséget. Azt is csak egy rövid ideig: azon túl, hogy a hipertérugrás elpusztítaná a célállomás környékén élő lényeket, az űrhajó utasai ilyen sebesség mellett halálos dózisú röntgensugárzást kapnának.
A Journal of Physical Species Topicsban megjelent, Relativistic Optics című tanulmányban a kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a relativisztikus sebesség elérésekor a csillagok fénye már nem is lenne látható. Ehelyett Han Solo, Chewbacca, Leia hercegnő, Luke Skywalker és Obi-Wan Kenobi a kékeltolódás jelenségét érzékelné: a csillagok röntgensugárzása láthatóvá válna, mivel az elektromágneses hullámok hullámhossza megrövidülne a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyítva. Ez eredményezné a fentebb említett ködös fényt.
A kutatócsoport megállapította, hogy egy csillagközi űrutazásnál a fény az utasok látómezejében egy fényes kúpként jelenne meg, ami a középpontban világít a legerősebben, a szélek felé haladva pedig fokozatosan elhalványul. A diákok azt is megjegyezték, hogy a beérkező röntgensugárzás nemcsak az életveszélyes mivolta miatt jelentene problémát a Millenium Falconnak, hanem a hajó sebességét is csökkentené.
Bizonyos színű bögrékből finomabbnak és édesebbnek érezzük a forró csokoládét és a kakaót, legalábbis a spanyol Polytechnic University of Valencia kutatói szerint. A kutatók 57 önkéntesnek adtak forró csokit különböző színű bögrékben. Mindegyik műanyagból készült, ugyanolyan volt a formájuk és ugyanakkorák voltak, de különböző a színük: fehér, krémszínű, piros és narancssárga.
Az önkéntesek szerint a krémszínű és a narancssárga bögrékben lévő forró kakaó volt a legfinomabb. A bögre színének természetesen semmi köze a csokoládé ízéhez, csak az önkéntesek agya érzett különbséget.
Narancssárga csészéből kortyolgatva érzik legfinomabbnak az emberek a forró csokoládét - állapították meg európai szakemberek, akik szerint ezzel újabb bizonyítékot találtak arra, hogy az ételek és italok tálalásának módja nagymértékben befolyásolja az ízük érzékelését.
A kedves gyerekek népszerűbbek – így összegezhető a Kaliforniai Egyetem négyhetes kísérletének eredménye. A kutatók két csoportra osztották a megfigyelt gyerekeket, az egyik csoport tagjainak hetente három jócselekedetet kellett elvégezniük és feljegyezniük, a kontrollcsoportba tartozó gyerekek pedig azt a feladatot kapták, hogy jegyezzenek le hetente három helyszínt, amit meglátogattak. A kutatás 400, kilenc és tizenegy éves közötti életkorú általános iskolás részvételével folyt. A változások követéséhez a négyhetes vizsgálat előtt és után is arra kérték a gyerekeket, hogy nevezzék meg azt az osztálytársukat, akivel a legszívesebben vennének részt egy közös feladatban.
A pozitív cselekedetek formáját nem határozták meg a szakértők, a gyerekek ennek megfelelően elég széles körben jegyeztek fel kedvességeket, sokan írtak olyasmit például, hogy megölelték az anyukájukat, amikor az feszült volt a munkája miatt, de akadtak olyanok is, akik az ebédjüket adták oda valakinek, vagy egyszerűen csak felporszívóztak otthon.
A négyhetes időszak végén elvégzett felmérés alapján kiderült, hogy bár mindkét csoport tagjai több jelölést kaptak a társaiktól, a kedves csoportba tartozók nagyságrendekkel népszerűbbé váltak, mint a többiek. Kristin Layous, a kísérlet vezetője szerint meglepő, hogy már az ilyen egyszerű kedvességek is milyen nagy hatással vannak a csoportban korábban kialakult viszonyokra. „A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a csoportdinamika pozitív befolyásolásához már néhány apró figyelmesség is elég” – foglalta össze a tapasztalatokat Layous.
A szakértők szerint a kísérlet eredményei segíthetnek a diákok között gyakran az erőszakig vagy a durva lelki megalázásig fajuló feszültségek kezelésében is. A vizsgálat ráadásul bebizonyította, hogy az apró kedvességek nemcsak egy kialakulóban lévő csoport tagjait kötik össze erősebben, de korábban már megszilárdult kapcsolatrendszerű osztályok is átalakíthatók, ráadásul akár igen rövid idő alatt.
A sikeres szólókarriert befutó rock- és popsztárok fiatalabb korban halnak meg, mint a hasonlóan sikeres popbandák tagjai, derítette ki egy brit tanulmány. A liverpooli John Moores Egyetem szakemberei az 1956 és 2006 közötti időszakban sikeres karriert befutó 1489 amerikai és európai zenész életrajzát tanulmányozták, akik közül 137-en már nem élnek. Összehasonlították a 137 halálesetet, és kimutatták, hogy a szólóénekesek esetében kétszeres a valószínűsége annak, hogy korábban halnak meg, mint az együttesek tagjai és az átlagnépesség - függetlenül attól, hogy Európában vagy Észak-Amerikában éltek.
A 137 énekes között volt például Elvis Presley, Jimi Hendrix, Michael Jackson, Amy Winehouse és Whitney Houston, az együttestagok között Kurt Cobain a Nirvanából, Sid Vicious a Sex Pistolsból és Stuart Cable a Stereophonicsból.
A British Medical Journal orvosi szaklapban közzétett tanulmány készítői szerint mindennek az lehet az oka, hogy az együttesek tagjai egymástól sokkal több baráti segítséget kapnak, és ez jobban védi őket az önpusztító életmódtól, az italozástól és a kábítószer-használattól. A szakemberek azt is kimutatták, hogy nyugtalan gyermekkoruk volt azoknak az énekeseknek, akik a túlzott ivászat, a drog vagy az erőszak áldozataivá váltak.
A szakemberek a vizsgált énekesek és együttesek hírességét a zenei toplistákon elért helyezéseik és a hivatalos weboldalaikon közzétett adatok valamint életrajzaik alapján állapították meg. A vizsgált időszakban elhunyt 137 énekes közül az észak-amerikaiak átlag 45 éves korban, az európaiak 39 éves korban haltak meg. A zavaros gyermekkort maguk mögött tudó emberek valószínűleg egyfajta menekülés gyanánt vonzódnak a zeneiparhoz, ám a popsztárok életmódja a problémákat kiélezheti - írják a kutatók tanulmányukban.
Kis adagban gyógyszer, nagy adagban orvosság, tartja a népi bölcsesség gyakorlatilag bármilyen alkolholos italról, és japán tudósok kutatásai most azt támasztják alá, hogy az eredetileg viccnek szánt szállóigének igenis van tudományos alapja. A Sapporo Brewery sörgyár által támogatott kutatásban a sapporoi orvosi egyetem kutatócsapata a sör hatását vizsgálta a hétköznapi megfázást, a tüdőgyulladást és a hörghurutot is okozó RS-vírusra. Azt találták, hogy a sör több fontos alapanyaga, így a komló és a maláta is nagy mennyiségben tartalmazza a humulone nevű alfasavat (ez eddig nem újdonság, ez az anyag adja a sör jellegzetes keserű ízét) , ami nagy mértékben segíti az emberi immunrendszert a vírus legyőzésében.
Sajnos egyetlen pohár sör túl keveset tartalmaz az anyagból ahhoz, hogy érezhető legyen a szervezetet erősítő hatás, mondta el a kutatást vezető Jun Fuchimoto az AFP hírügynökségnek. A kutatócsoport számításai szerint harminc kis dobozos sör (a Sapporo sörei kicsit nagyobb kiszerelésűek, mint a hazai 3,33 deciliteres dobozok, a kis doboz 354 millilitert jelent) elfogyasztása juttat annyi humulone-t a szervezetbe, hogy az valóban hatásos legyen. Ez több mint tíz liter ital, amiben az orvosság mellett nagyjából 4500 kalória, és még aránylag gyenge sör esetén is igen komoly mennyiségű alkohol van, így a gyakorlatban aligha használható a felfedezés a megfázás kezelésére. A kutatócsoport most nem alkoholtartalmú italok és élelmiszerek humulone-nal való feldúsításán dolgozik, illetve azon, hogy az anyag keserű ízét megszüntessék, és így a gyerekek számára is szimpatikus immunerősítő szereket hozzanak létre.
Az ausztrál Mezőgazdasági Minisztérium Sunshine Coast-i kutatóközpontjában több mint egy évtizeden át kísérleteztek egy finom, szaftos és ízletes ananászfajta előállításával. A kísérletsorozat meglepő eredményt hozott, ugyanis a gyümölcsnek végül inkább a kókuszra, mint az ananászra emlékeztető íze lett. A kutatás vezetője, Garth Senewski szerint a mostani eredmények ennek ellenére ígéretesek, és a gyümölcs fejlesztése már az utolsó fázisban tart. Senewski reméli, hogy az új gyümölcsízt a fogyasztók is vonzónak fogják találni.
Az Ausfestival nevű ananásszal már több kóstolási tesztet is végeztek, és Senewski szerint a gyümölcs nagy sikert aratott. A kutatásvezető lelkes beszámolója szerint az Ausfestivalnak sikerült olyan sajátos, kókuszos ízt adni, ami egyetlen, Ausztráliában termő ananászra sem jellemző. A gyümölcs állítólag édes, alacsony savtartalmú és nagyon lédús.
Senewski arról is beszámolt, hogy nem szándékosan hozták létre a kókuszízű ananászt. A termesztés során a kutatók nem fordítanak figyelmet arra, hogy a gyümölcsnek különleges íze legyen, csupán arra törekednek, hogy a termés édeskés, alacsony savtartalmú és aromás legyen. A kókuszízű ananász mindenesetre szép karriert futhat be egzotikumként, ha két év múlva a boltokba kerül.
A fogínyük gyulladásával kezelt férfiak merevedési problémái is javultak a terápia hatására – állapították meg egy török tanulmányban. Az Inonu Egyetem kutatói a Journal of Clinical Periodontology című szakfolyóiratban számolnak be eredményeikről. „Tudomásunk szerint ez az első olyan tanulmány, amely a merevedési zavarok súlyossága és a fogágybetegségek közti potenciális kapcsolatot elemzi” – írják a szerzők tanulmányukban.
A vizsgálatba 120 pácienst vontak be, akik közepes vagy súlyos merevedési zavarról számoltak be, egyúttal krónikus fogínygyulladásuk is volt. A résztvevők egyik fele kapott kezelést fogínybetegségére, míg a másik fele nem. Három hónap elteltével ellenőrizték a résztvevők egészségi állapotát, és úgy találták, hogy azoknál, akik fogínybetegségét kezelték, csökkent az impotencia súlyossága.
A török kutatók arra nem adtak magyarázatot, hogy milyen összefüggés állhat fenn az ínybetegségek és a merevedési zavar között. „A (kapcsolatot magyarázó) oki tényező lehet érbetegség, rossz általános egészségi állapot, az egészségügyi odafigyelés hiánya, háttérben meglévő diabétesz vagy magas vérnyomás, vagy éppen valamennyi ezek közül” – idézte Andrew Kramert, a Marylandi Egyetem orvosi karának urológus professzorát szakértőként a LiveScience című ismeretterjesztő portál.
A kopasz macskák a legbarátságosabbak, míg a rövid szőrű házimacskák a legkevésbé - állítják egy brit felmérés készítői. Az utóbbi típusból, a vegyesből van messze a legtöbb a szigetországban, azaz éppen a legkevésbé kedves macskából. A felmérés során tesztelték, hogy az egyes macskafajták mennyire lépnek kapcsolatba az emberrel, elrohannak-e az idegenek elől, semmibe veszik-e gazdájukat. A legkedvesebb alaptermészetűnek egyértelműen a szőrtelen szfinx macska bizonyult, amely még állatorvoshoz is boldogan ment és a fürdetést sem utálta. Állatszakértők szerint ennek a macskafajtának éppen a kopaszsága magyarázza emberszeretetét, mivel rá van szorulva, hogy melegen tartsák.
A felmérésen a fajtatiszta macskák bizonyultak barátságosabbnak, ami - szakértők szerint - annak lehet az oka, hogy ezeket kölyökként hosszabb időn át hagyják a tenyésztők az anyjuk mellett. A tesztelés 129 macskára terjedt ki, összesen 14 fajtát képviseltek. Koruk a pár hetestől a 20 éves matuzsálemig terjedt. Akadt köztük, amely népes családban él, gyerekek és más állatok társaságában, és volt, amelyik kettesben a gazdájával. A csapat koedukált volt, és akadtak sterillé tett állatok is benne. A macskák viselkedéséről a legtöbbet gazdáik árulták el, egy sor kérdést tettek fel nekik a kérdezőbiztosok.
A szfinx egyébként szőrtelensége okán az asztmás és szőrallergiás macskarajongók körében a legkedveltebb, ezért egymillió forintba is egy-egy példánya.
Brit matematikahallgatók kidolgozták az esztétikailag optimális karácsonyfa komplett képletét, amely magában foglalja a díszek és az izzók számát, a boák hosszát és még a csúcsdísz pontos méretét is. A Sheffieldi Egyetem diákjainak kalkulációi szerint az angyalt, csillagot vagy nyúlánk kúpot mintázó csúcsdísz magasságának a fenyőhossz egytizedének kell lennie, 6 láb - 183 centiméter - magas fenyő esetében 18 centisnek.
Az izzósor hosszához szintén a fenyő magasságát kell alapul venni és beszorozni a pi-vel, azaz 3,14-gyel. Összhosszra 574 centi jön ki optimumként. Gömbdíszből pontosan 37 darabra van szükség egy 183 centis fán, hogy szemünk az optimális élményt kaphassa, boából vagy girlandból pedig 9 méter 20 centire.