Az univerzummal kapcsolatos kérdésekre keresi a válaszokat a világ legnagyobb tudományos vállalkozása, a CERN, az Európai Részecskefizikai Kutatóközpont: a vizsgálatokban hazai tudósok is részt vesznek - mondta Pálinkás József fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke annak kapcsán, hogy május 28-30 között Magyarországra látogat Rolf-Dieter Heuer, a CERN új főigazgatója.
Pálinkás az MTI-nek elmondta, hogy Rolf-Dietrich Heuer látogatásának elsődleges célja, hogy találkozzon azokkal a magyar kutatókkal, akik Genfben részt vesznek a szeptemberben induló, Nagy Hadronütköztetőnek (Large Hadron Collider, LHC) nevezett szupergyorsítón folyó kísérletekben. A programban részt vesznek a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének, az MTA debreceni Atommagkutató Intézetének munkatársai, valamint az ELTE és KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézetének kutatói. Ennek megfelelően Rolf-Dieter Heuer ellátogat Debrecenbe és Budapestre.
Az LHC-n végzett kutatásokkal kapcsolatban az MTA elnöke elmondta: "ez egy olyan kísérleti vállalkozás, amelyet nyugodtan nevezhetünk ma az emberiség legnagyobb koncentrált erőfeszítésének a tudományban". A berendezés maga egy protongyorsító, ahol hét terraelektronvoltra, azaz 7 * 1012 elektronvolt energiára felgyorsított protonokat ütköztetnek egymással. A gyorsítón több kísérleti berendezés működik, ezek egyikén, a CMS-en (Compact Muon Solenoid) végzett kísérletekben vesznek részt a magyar kutatók. A berendezés 2008 őszén indul el egy tízéves beruházás eredményeként.
A berendezés segítségével olyan alapvető kérdésekre keresik a választ, mint a világ keletkezésekor az első milliomod másodperc előtti időben létező anyag sűrűsége, hőmérséklete és egyéb tulajdonságai. Pálinkás József kiemelte, hogy Magyarország részt vett a gyorsító megépítésében: egyrészt a CERN-nek fizetett tagdíjon keresztül pénzügyileg hozzájárult a berendezés létrehozásához, másrészt fejlesztési munkával járult hozzá a CMS megalkotásához: a kísérleti berendezés egyik fontos alkotóelemét Debrecenben tervezték és építették meg.
A Debreceni Egyetem közleménye szerint Magyarország 1992 óta tagja a CERN-nek. Tavaly mintegy egymilliárd forinttal, az összkiadások 0,76 százalékával járult hozzá a legmodernebb kísérletekhez. A CERN gyorsító- és a mérőberendezései Genftől északra, egy 100 méter mélyen fekvő, 27 kilométeres alagútban találhatók. A gyorsítókban végzett kísérletek adhatnak választ az anyagi világ felépítését, összetételét, kölcsönhatásait kutató kérdésekre, közelebb vihetik a kutatókat a természet törvényeinek megértéséhez. A közlemény szerint a CERN kutatásaiban közel 7000 kutató dolgozik. A debreceni szakemberek a részecskegyorsítókra telepített detektorok tervezésében és kivitelezésében, valamint a detektorokkal gyűjtött adatok elemzésében dolgoztak a kezdetektől, és dolgoznak jelenleg.