Hornok László és Darvas Béla nagyjából egyidősek, mindketten közel negyven éve tartó, sikeres tudományos pályafutást tudhatnak maguk mögött: Hornok a mikrobiológia és a biotechnológia, Darvas a zoológia, a rovartoxikológia és az ökotoxikológia témakörében jeleskedik. Mindkét tudós megszerezte az MTA doktora tudományos fokozatot - Hornok az agrártudományok osztályán, Darvas a biológiai osztályon, az impakt faktorokkal mérhető tudományos teljesítményük nagyjából azonos.

Hornok László az MTA rendes tagja, és fontos pozíciókat tölt be a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) vezetőségében: a doktori tanács elnöke, a rektor tudományos helyettese, akadémikusi honlapja tanúsága szerint több akadémiai bizottságnak és tudományos egyesületnek is vezetőségi tagja.  Darvas Béla tudományos tanácsadóként dolgozik az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében, korábban a növényvédőszerek mellékhatásaival foglalkozott, jelenleg munkatársaival a genetikailag módosított haszonnövények környezeti hatásait vizsgálja.

Darvas az Élet és Irodalom hasábjain rendszeresen kritizálja az Akadémiát, a tudományos pályázati rendszert, és a fejlesztéspolitika honi visszásságait. Az Indexnek nyilatkozva azt mondta, hogy akadémikus az lesz, aki hallgat, és keresztapákat emlegetett. Tudvalevő az is, hogy kritikus eredményei miatt a genetikailag módosított (GM) haszonnövények fajtatulajdonosaival is szembekerült. Ugyanakkor szeret és tud is írni, Virágot Oikosnak című könyvével nagy népszerűségre tett szert a környezetvédők és a biogazdák között.

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara tavaly az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetébe kihelyezett ökotoxikológiai tanszék alapításáról határozott. Ehhez a tárgyhoz - az ugyanott dolgozó Székács András környezetanalitikussal közösen - Darvas Béla szerkesztette az egyetlen magyar nyelvű kézikönyvet, és az eredeti tervek szerint rangidősként ő lett volna a kihelyezett tanszék vezetője is. Darvas professzor egyébként törzstagja a SZIE környezettudományi doktori iskolájának, és ezzel hozzájárul ahhoz, hogy az egyetem akkreditáltatni tudja azt.

Az Élet és Irodalomban idén januárban, Húsz év magány címmel megjelent vitacikke után, melyben Darvas ismét élesen kritizálta a Magyar Tudományos Akadémiát, Hornok akadémikus ellentámadásba lendült, és a SZIE februári vezetőségi, majd szenátusi ülésén megfúrta Darvas tanszékvezetői kinevezését. Többek között bukott embernek nevezte a professzort, akiről biztos forrásból hallotta, hogy egy hónapon belül elveszíti az állását, ezért - érvelt Hornok - szerencsétlen lenne, ha a tevékenységére a SZIE kihelyezett tanszéket alapítana.

Az akadémikus azt is kifogásolta, hogy Darvas - az ő értelmezése szerint - "a genetikailag módosított szervezetek elleni harc vezető személyisége lett Magyarországon", mert az országgyűlés mezőgazdasági, és környezetvédelmi bizottságai mellett működő GMO-Kerekasztal egyik alapítójaként és ülésvezetőjeként is tevékenykedik. A rektorhelyettesi kirohanás után a szenátus leszavazta Darvas tanszékvezetői megbízatását.

Amikor Darvas erről tudomást szerzett, egy, többek között az őt szakértőként kinevező és felkérő FVM és KvVM minisztereinek, az MTA elnökének, országgyűlési bizottságok vezetőinek, érintett egyetemi és szakhatósági vezetőknek szétküldött kör-emailben, néhol erősen személyeskedő hangnemben tiltatkozott Hornok eljárása, csúsztatásai és lejárató kijelentései ellen.

A tiltakozás - és talán az ennek kapcsán készült Index-interjú - hatására Solti László akadémikus, a SZIE rektora újragondolta a tanszékvezetői megbízás elutasítását, és Darvas ezúttal már átment, 2011-ig szóló megbízatást kapott.

A történet ezen a ponton véget is érhetne, de Hornok nem nyugodott bele  vereségébe, és a sajtófenyítő offshore-vállalkozók és izompolitikusok kedvenc atomfegyveréhez, a büntetőjoghoz nyúlt elkeseredésében. Magánvádas eljárást indított Darvas Béla ellen nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt, büntetésként szabadságvesztés kiszabását (!) kérte a bíróságtól tudós kollégájára, és kétmillió forint kártérítést is követelt a Darvas-féle tiltakozó kör-emailben szereplő néhány állítás miatt.

Szerencsére az Index kitűnő zugügyvéde, Bodolai László doktor kiterjedt praxisa révén nem először találkozott ilyesmivel, és stratégiájának köszönhetően Darvas professzor szabadlábon hagyhatta el a tárgyalótermet a gödöllői városi bíróság szerdai tárgyalása után.

Bodolai doktor ugyanis Darvas professzor képviseletében viszontváddal kívánt élni Hornok akadémikus ellen a SZIE szenátusi ülésén elhangzott valótlan tényállítások, becsületsértő és rágalmazó kijelentések miatt, és az ügyet tárgyaló bíróval összhangban felhívta a peres felek figyelmét, hogy az eljárás lefolytatásának eredménye könnyen az lehet, hogy mindkét tudós férfiú priusszal kerül ki a csatározásból.

Ezután villámgyors egyezség született az ekkor már kellően elbizonytalanodott peres felek között, melynek értelmében Hornok akadémikus nyilvánosan visszavonja SZIE szenátusi ülésén Darvas Bélára tett dehonesztáló kijelentéseit, Darvas professzor pedig nyilvánosan visszavonja az ezzel kapcsolatos tiltakozó kör-emailjét. A zugügyvéd hathatós közreműködésének hála két vezető magyar tudós büntetlen előéletű marad.