Korábbi tanulmányok arra utaltak, hogy a diétás üdítők fogyasztóinál nagyobb a diabétesz és a szívbetegségek kockázata, ám új megállapítások azt sugallják, hogy végül az étrend egésze számít. Az Észak-Karolinai Egyetem munkatársai megpróbálták teljességében áttekinteni a követéses vizsgálatukba bevont emberek étkezési szokásait; pontosabban azok étrendi mintázatát, ahogy a kutatók fogalmaztak.

A kísérletben négyezer ember adatait használták fel, akiknek az életkora az 1980-as években, a húsz évig tartó követés kezdetén 18 és 30 év között volt. A követés ideje alatt 827 embernél alakult ki metabolikus szindróma, amit több kockázati tényező együttes felbukkanása jellemez. Ilyenek a szívproblémák és diabétesz, amelyet hasi elhízás, magas koleszterinszint, megemelkedett vérnyomás és magas vércukorszint kísér. A Kiyah Duffey vezette kutatócsoport úgy találta, hogy az évtizedek teltével a diétás üdítőket fogyasztók körében gyakrabban alakult ki metabolikus szindróma. Amikor azonban a teljes étrend szerepét figyelembe vették, kiderült, hogy a kép ennél jóval összetettebb.

Legkisebb eséllyel – tizennyolc százalékos valószínűséggel – azok csoportjában alakult ki metabolikus szindróma, akik nem ittak diétás üdítőket, és étrendjüket körültekintően állították össze, sok gyümölccsel és zöldséggel, teljes kiőrlésű gabonával és hallal. Némiképp magasabbnak, húszszázalékosnak bizonyult a kockázat azok csoportjában, akik hasonlóan étkeztek, de rendszeresen ittak diétás üdítőket. A legmagasabb, harminckét százalékos arányban azok körében jelentkezett a metabolikus szindróma, akik a tipikusnak számító nyugati étrendet követték, ezen belül sok hússal, feldolgozott élelmiszerrel és cukorral, ráadásul sok diétás üdítőt is ittak.