"Korunkban egyre fontosabb az állatvédelem, ennek igen jelentős területe az oktatásban és a tudományban alkalmazott állatok védelme. Napjainkban már minden fejlett országban működik laborállat-tudományi társaság, Magyarországon tíz éve hoztunk létre egy ilyen szervezetet. Ezek ajánlásokat dolgoznak ki az állatvédelem területén, de kifejezetten csak a laborállatokkal foglalkoznak" – hangsúlyozta az MTI-nek Fekete Sándor, a Szent István Egyetem Állatorvosi Karának (SZIE ÁOTK) professzora, a hazai Laborállat-tudományi Társaság (LTT) elnöke.

Ismertetése szerint az LLT tagja az európai laborállat-tudományi társaságokat tömörítő szövetségnek (FELASA). Három évvel ezelőtt pedig felvetődött az igény, hogy létrehozzák a Közép- és Kelet-Európai Laborállat-tudományi Szervezetet (CEELA).

"Elhatároztuk, hogy háromévente konferenciát rendezünk, az idein egyebek közt Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Lengyelország, Oroszország, Románia, Szlovénia, Szerbia, Horvátország képviselteti magát, de lesznek török és görög vendégeink is, meghívott előadóink között pedig neves amerikai, finn, osztrák tudósok" – emelte ki Fekete Sándor professzor.

Mint elmondta, őssejtkutatásoktól a zoomuzikológiáig, vagyis a zenének az állatokra gyakorolt hatásáig igen sokszínűek az előadások, de mind azzal foglalkozik, hogy a laborállat, a kísérleti állat hogyan reagál bizonyos dolgokra, és ezeket hogyan lehet minél több kímélettel megoldani.

Fekete Sándor, aki zoomuzikológiáról tart előadást, kifejtette, hogy kutatásai során azt vizsgálja, érzékelik-e egyáltalán az állatok a zenét, s ha igen, miként reagálnak rá. "Vannak olyan fajok, amelyek nem reagálnak az emberi zenére és vannak, amelyek nagyon is reagálnak, utóbbiak esetében a zene alkalmas lehet arra, hogy egy kísérleti helyen háttérként elnyomja a zajokat. Abszolút biztos, hogy az egér nem reagál az emberi zenére, még zajingerként sem figyel rá, ha már hozzászokott, megismerte. Viszont a patkányoknak nemcsak a viselkedésére, hanem a hosszú távú memóriájára is hat a zene. Javul a tanulóképességük, egy nyolckarú labirintusban például hamarabb megtalálják, hogy hol rejtettük el az élelmet. Jelenleg Mozart két zongorára írt 448-as Köchel-jegyzék számú szonátájával kísérletezünk, ami egy csodálatos, energikus darab" – magyarázta a kutató, hozzátéve, hogy a szonáta pozitív hatását korábban humán vizsgálatokban elemezték. A továbbiakban majd azt is vizsgálják, hogyan reagálnak a patkányok Bach Goldberg-variációira, ami "egy abszolút nyugtató zene", az egyetem japán diplomamunkása pedig a zajzene (noise music) hatását vizsgálja.

Germain F. Rivard, a Cornell Egyetem professzora a feromonológia szerepéről beszél a laborállatok humánus tartása során. "A macska vagy a kutya esetében az illatok, a szagok a dominálók, nem pedig a hangok. A feromonok akár a szexuális ciklusról, akár a területkijelölésről, akár a félelemérzésről tudósítanak, ezeket az egerek és a kutyák fantasztikus módon érzékelik. Germain F. Rivard e kérdés nemzetközileg elismert szakértője, ezért hívtuk meg" – mutatott rá Fekete Sándor.

Fodor László, a SZIE ÁOTK professzora a laborállatokkal kapcsolatos zoonotikus megbetegedésekről beszél. "Igazán jó állatházban nem fordulhatnak elő betegségek, de mindig fennáll a lehetőség, hogy egy »vad egér« behurcolja a kórt. E betegségek közé tartozik a leptoszpirózis, az agyvelőgyulladás, a vérömléses veseszindróma. Szerencsére nálunk nem fordulnak elő ezek a betegségek, de tudnunk kell rólunk" – fejtegette Fekete Sándor professzor.

–