A legtöbb csípés nyomán kialakuló duzzanat kellemetlen ugyan, de ritkán veszélyes, állítja Mezei Györgyi, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinikájának gyermekgyógyász-allergológusa. Mezei elmondása szerint a csípés következménye az átmeneti kellemetlen duzzanat, vagy a viszketés és a kipirosodás. Magyarországon a szúnyogcsípés, pókcsípés is ehhez hasonlóan ártalmatlan; aki nem allergiás, annál a méh- és a darázscsípés is ilyen enyhén zajlik le.
Ugyanakkor nem szabad orvos nélkül kezelni azokat a tüneteket, amelyek a csípés helyétől távolabb alakulnak ki. Ugyanez vonatkozik az életveszélyes allergiás reakcióval járó anafilaxiás tünetekre is. A csípés után jelentkező nyelési zavar, szédülés, eszméletlenség, nyelvduzzanat, szájban vagy szemben jelentkező duzzanat, sípoló vagy nehézlégzés azonnali sürgősségi ellátást igényel. Ha nincs a közelben orvos, aki szükség esetén beadja az életmentő adrenalininjekciót, akkor mentőt kell hívni.
A fullánkot azonnal el kell távolítani a bőrből, például éles késsel, a fullánk belépésével ellentétes irányból. A csípés helyét ezután érdemes jegelni, majd antihisztamin tartalmú krémmel bekenni. Ha a helyi kezelés nem bizonyul elégségesnek, a páciens viszketéscsillapító tablettát vagy cseppet is kaphat.
A méhek és darazsak csípésétől életveszélyes, egész szervezetet érintő allergiás reakció, anafilaxia jelentkezhet. Ez a gyerekek 0,4-0,8 százalékánál, a felnőttek 3 százalékánál fordul elő. A csípés normális esetben helyi, 10 cm-nél nem nagyobb átmérőjű, néhány nap alatt oldódó reakciót okoz. Az ennél nagyobb, a csípés helyéről kiinduló, néhány órán belül fokozatosan növekvő duzzanat - amely felnőttek 10-15 százalékánál jelenik meg - feltehetően késői helyi allergiás reakció. Annak az esélye, hogy az intenzív helyi reakciót mutató embereknél egy következő csípés anafilaxiás rosszullétet vált ki, 5-10 százalékra tehető.
Mezei szerint jelenleg nem ismertek olyan mutatók, amelyek alapján az egész szervezetet érintő anafilaxiás reakció biztosan megjósolható volna. A túlérzékenység természetes lefolyásának vizsgálata azt mutatta, hogy az egész szervezetet érintő allergiás reakciót adó felnőtteknél egy következő csípés 70-75 százalékban okoz ismét anafilaxiát, míg gyerekeknél csak 40 százalék körüli az ismételt súlyos reakció kockázata. A rosszullét általában a csípést követő 2-30. percben kezdődik, és különböző súlyosságú lehet. Az anafilaxia okozta halál leggyakoribb oka a gégeödéma.
Öninjekciózásra alkalmas adrenalint (epinefrint) kaphat az, akinél rovarcsípés után egész szervezetet érintő allergiás reakció alakult ki. Az adrenalin autoinjektor egyben tartalmazza a gyógyszert, a fecskendőt és a tűt, valamint egy nagy megbízhatóságú beadó rendszert. Az anafilaxia teljes ellátásához elengedhetetlen, hogy a szer beadása után mentőt hívjon vagy orvosi segítséget kérjen az érintett.
Herjavecz Irén, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főorvosa néhány életviteli tanácsot is felsorolt a darázs- vagy méhméregre allergiás emberek részére. Érdemes például zárt ruhát, zárt cipőt viselniük, tanácsos kerülni az élénk színeket, az illatos kozmetikumokat. A hajba szállt rovart szerencsésebb hajkefével, mint kézzel eltávolítani, és azt is jó tudni, hogy a hadonászás támadásra ingerli a darazsat. Szabadban enni vagy inni kockázatos, ahogyan az is, ha édes fagylalt vagy gyümölcs nyoma marad a bőrön. Veszélyes tér lehet az autó is, amelyet érdemes elindulás előtt ellenőrizni, majd zárt ablakkal közlekedni. Herjavecz azt is hangsúlyozta, hogy akár a ház körül, akár a természetben bukkan valaki darázsfészekre, semmiképpen se bolygassa meg.