A jó koleszterin magasabb szintje nem csökkenti törvényszerűen a szívérrendszeri kockázatot, a rossz koleszterin szintjének apadása viszont egészséges embereknél is védő hatású – állapították meg kutatók a The Lancet orvosi folyóirat legfrissebb számában közzétett két tanulmányban.

Az első tanulmányban 12,5 ezer szívrohamon átesett és 41 ezer egészséges ember adatait elemezték oly módon, hogy összehasonlították a magas HDL koleszterinszinttel élők kockázatát azokéval, akik HDL értéke alacsonyabb volt.

A HDL a nagy sűrűségű zsírfehérjéket jelöli, ezeket jó vagy védő koleszterinnek is nevezik, mert eddig azt feltételezték, hogy magasabb koncentrációjuk a vérben együtt jár a csökkent szívkockázattal. A Harvard Egyetem kutatói Sekar Kathiresan vezetésével elemzésükkel azonban most arra a következtetésre jutottak, hogy nem törvényszerűen áll fenn ez az összefüggés.

„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a HDL koleszterinszint emelésének egyes módjai talán nem mérséklik a szívroham kockázatát az embernél" – magyarázta Kathiresan hozzátéve, hogy ezért a HDL-szintet növelő gyógyszerekről nem kell automatikusan azt feltételezni, hogy csökkentik a szívkockázatot.

A másik most közzétett tanulmányban, amelyben 175 ezer páciens adatait elemezték, arra a megállapításra jutottak, hogy még a nagyon alacsony szívkockázatú embereknek is egészségügyi előnye származott a sztatinok szedéséből. A sztatinok a rossz, LDL koleszterin szintjét csökkentik a vérben. Ezeknek a kis sűrűségű zsírfehérjék lerakódása tehető felelőssé az erek beszűküléséért, majd esetleges elzáródásáért.

Metaelemzésükben az Oxfordi Egyetem kutatói 27 korábbi klinikai próba eredményeit összesítették. Eredményeik szerint bármely koleszterinszintnél előnyös volt annak további mérséklése, nem csak a magasnak tartott értékek esetében. Azt is elképzelhetőnek tartják, hogy 50 éves kor felett mindenkinek ajánlanák a koleszterinszintet visszafogó sztatinok szedését, hogy ezáltal csökkentsék szívkockázatukat.