A Semmelweis Egyetem egy Magyarországon egyedülálló kutatás keretében az alvással kapcsolatos panaszok, tünetek gyakoriságát, és az életmód, életvitel ebben játszott szerepét vizsgálta. Kérdőívüket több mint ötezer gyerek és fiatal töltötte ki. A válaszokből kiderült, hogy a gyerekek harmadának van valamilyen alvászavara. A problémáról nemzetközi szinten is kevés az adat, itthon pedig még egyáltalán nem volt ilyen vizsgálat.
A kutatás kimutatta, hogy a gyerekek átlagosan 9-10, a fiatalok 7-10 órát alszanak. Megfigyelhető, hogy mindkét korcsoport kevesebbet alszik az ideálisnál a hét nagy részében, és – bár az alvásdeficit mértéke a fiataloknál nagyobb – már a nyolcéves gyermekek sem alszanak napi tíz és fél órát, pedig ebben az életkorban ennyit kellene. Dr. Szabó Attila, a kutatás vezetője, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika docense szerint problémát jelent az is, hogy a hét közben összeszedett alváshiányt a kisebbek csaknem negyede, a fiatalok több, mint fele hétvégi, nappali alvással próbálja pótolni.
Az elalvás előtti internetezés, televíziózás alváshigiénés szempontból bizonyítottan kedvezőtlen, a villódzó fény elalvási zavart, gyakori mikroébredéseket okoz, feltöredezi az alvásmintázatot. A felmérésből látszik, hogy minél idősebbek a gyerekek, annál többen néznek tévét, interneteznek esténként, és míg a nyolc évesek negyven százaléka olvas, vagy felolvasást hallgat elalvás előtt, a 16-18 évesek alig több, mint tíz százaléka vesz könyvet a kezébe.
Dr. Szabó Attila az alvás minőségét befolyásoló szerek közül a dohányzást, az alkoholt és a koffeint emeli ki. A gyerekek nem szépítik a valóságot, megdöbbentő, hogy a kisebbek 87 százaléka, a fiatalok 93 százaléka minden nap fogyaszt koffeintartalmú italt. Talán még megdöbbentőbb, hogy néhány órával elalvás előtt a kisebbek 15 százaléka, míg a nagyobbak 35 százaléka iszik rendszeresen koffein tartalmú italt. Míg a kisebbek többségében kólát isznak, a 14-18 éves korosztály emellett kávézik, és energiaitalt fogyaszt.
A kutatásból kiderült, hogy a 14-16 évesek negyede, a 16-18 évesek több, mint harminc százaléka rendszeresen napi öt szálnál több cigarettát szív, ami egyértelműen összefügg a fiatalok alvászavarával, befolyásolja az alvás alatti légzést amellett, hogy hosszú távú változásokkal jár az érrendszerben és a légutakban.
Négyből három fiatal szokott alkoholt fogyasztani, ez a szám szintén megdöbbentő – jegyzi meg dr. Szabó Attila. A definíció szerint alkoholistának tartjuk, aki napi rendszerességgel iszik szeszesitalt. Ebből a kutatásból kiderült, hogy minden tizenötödik 16-18 éves fiatal ebbe a csoportba tartozik, pedig azt hinnénk, a fiatalok csak ritkán, vagy a bulikon isznak alkoholt. Tévhit, hogy lefekvés előtt egy kis alkohol segíti az alvást, pontosan ellentétesen hat, szétzilálja az alvásfázisokat, rontja a minőségét.
Az alvászavaros gyermek nehezen ébreszthető, fáradékony, rendszeresen elálmosodik otthon, vagy az iskolában, nem tud koncentrálni, gyakran hiperaktivitásra utaló tüneteket mutat. Hosszútávon az alvászavar éhségérzetet okozhat, így a táplálkozás zavarához, elhízáshoz vezet. Önrontó ördögi kör alakul ki, hiszen, főként túlsúly esetén légzéskimaradások jöhetnek létre éjszaka, ami a szimpatikusidegrendszer túlműködését okozza, és már fiatal felnőttkorban olyan elváltozásokhoz vezethet, mint a magas vérnyomás, és a szív-érrendszeri megbetegedések.
Amikor az alvással összefüggő panaszok alapján a kutatók felállítottak egy tünetpontszámot, és azt összehasonlították többek között a tanulmányi eredményekkel. Kutatásaik alapján kiderült, hogy egyértelmű az összefüggés az alvászavar súlyossága, és a gyengébb iskolai teljesítmény között. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika által vizsgált fiatalok körében a káros szenvedélyek gyakorisága jelentősen nagyobb, mint külföldi kortársaiké. Ezek az alvászavarok okai és következményei is lehetnek, ezért az alváshigiénia rendezése fontos prevenciós eszköz.