Friss bizonyítékok kerültek elő, amelyek arra utalnak, hogy egy, a macskákon élő parazita, a Toxoplasma gondii veszélyeztetheti az emberek épelméjűségét; depresszív gondolatokat és öngyilkossági hajlamot is eredményezhet, ha az élősködő az emberre telepszik át.

A témával foglalkozó új tanulmány elkészítése során 45 ezer dán nőt vizsgáltak meg a kutatók, akik megállapították, hogy a macskaparazitával fertőzött nők másfélszer gyakrabban kíséreltek meg öngyilkosságot, mint az egészségesek. Nem biztos, hogy a különbségről csak az élősködő lehet, de Teodor Postolache, a Maryland Egyetem pszichiátere, a tanulmány vezető szerzője szerint a puszta véletlennél többről lehet szó.

Annak az esélye, hogy valaki öngyilkosságot követ el a parazita közvetlen hatása miatt, elhanyagolhatónak mondható. A vizsgált személyek közül harminc év alatt kevesebb mint ezer nő ártott saját magának, és csupán heten lettek öngyilkosok. Postolache szerint ugyanakkor nem először vették észre, hogy a T. gondii fertőzése, a toxoplazmózis öngyilkossági hajlamokat idézhet elő egyesekben. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a betegség a skizofrénia és a bipoláris személyiségzavar rizikófaktora is, valamint az autóbalesetek számát is növeli.

Tartsuk meg a cicát

A T. gondii parazita a macska beleiben telepszik meg, az állat gazdái pedig többnyire az alom kiürítésekor léphetnek vele kapcsolatba. Postolache azonban úgy látja, hogy a legtöbben mégis úgy kerülnek kapcsolatba a parazitával, hogy olyan húst vagy zöldséget esznek, ami még nyers, vagy nincs rendesen átfőzve. A pszichiáter szerint a kutatási eredmények miatt senkinek nem kell megválnia a macskájától.

Postolache azt is elmondta, hogy a kutatók egyelőre nincsenek tisztában vele, miként befolyásolja az élősködő az agy működését. A rágcsálókkal végzett kísérletek során megállapították, hogy a parazita cisztákat okoz azokon az agyterületeken, amelyek a viselkedés meghatározásáért felelősek. A patkányokkal végzett kísérletek során azt is megállapították, hogy a fertőzött állatok egy idő után már nem féltek a macskáktól, és vonzotta őket a macska vizeletének szaga. Ez viszont ahhoz vezet, hogy az óvatlan patkányokat a macskák könnyebben elkapják és megeszik; a parazita így az állat belébe kerül, az egyetlen helyre, ahol képes szaporodni.

Robert Yolken, a Johns Hopkins Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője szerint a parazita nem szándékosan élősködik az emberen. Mivel a szaporodása a macska bélrendszeréhez kötődik, az ember megfertőzésének csak akkor lenne értelme, ha a macskák embert ennének. Az emberek csupán járulékos elszenvedői a betegségnek. Maga Yolken két macskát is tart otthon; úgy véli, hogy ez több haszonnal jár, mint kárral.