Az ultraibolya sugárzás olyan genetikai elváltozást okoz a bőrsejtekben, ami a genetikai információt hordozó ribonukleinsav (RNS) roncsolódásához vezethet. Információhordozó nélkül a sérült bőrsejtek szaporodásnak indulnak, és a szomszédos sejteket is károsítják. A gyulladás rövid távon elősegíti a regenerálódást, de hosszabb távon bőrrákot okozhat.
Közismert, hogy a sokáig elnyúló napozás fájdalommal járó bőrpírt okoz. A legújabb genetikai kutatások azonban a fájdalmas leégés okait is megtalálták: az ultraibolya (UV-B) fény hullámhossza roncsolja a bőrsejtek ribonukleinsav-állományát. A ribonukleinsav (RNS) fontos része a sejtek génállományának. Az általuk hordozott genetikai információ felel a DNS-ek fehérjévé válásáért is. Az UV-B által károsított RNS-ből azonban ez a genetikai információ eltűnik, és a károsodás miatt már nem képesek tovább hordozni azt.
A kutatók július 8-án publikálták tanulmányukat a Nature Medicine orvosi szakfolyóiratban. Ebből kiderül, hogy amikor a napégette sejtek a genetikai információ nélküli mikro-RNS-t kezdik terjeszteni, az elárasztja a bőrfelületet gyulladásos molekulákkal. Ez egy olyan láncreakciót indít be, ami a leégett bőrfelület kialakulásához vezet. Richard Gallo, a Kalifornia Egyetem kutatója, a tanulmány szerzője szerint rövid távon a gyulladás hozzájárul a halott sejtek regenerálódásához, hosszú távon azonban jelentősen növeli a bőrrák kockázatát.
A kutatókat régóta foglalkoztatja, hogy milyen káros hatásokat gyakorol a bőrfelületre a hosszas napozás. A kockázatokat molekuláris szinten már korábban is vizsgálták, de ez az első alkalom, hogy sikerült azonosítani a sérülés első lépéseit. Most, hogy az ok ismertté vált, a kutatók azt remélik, hogy a folyamat megakadályozható, amiből elsősorban a napérzékenyek profitálhatnak, összességében viszont mindenki, aki hosszabb időt tölt a napon.
Gallo beszámolója szerint azt már korábbi vizsgálatok is igazolták, hogy az UV-B fény egyes betegségek kezelésében hasznos is lehet – ilyen például a pikkelysömör –, de ilyenkor is fennáll a bőrrák kialakulásának kockázata. A mostani eredmények azt sugallják, hogy az UV-terápiának lehetnek olyan előnyei, amik mentesek az UV sugárzás káros mellékhatásaitól. Ez elsősorban az UV-sugárzásra különösen érzékeny emberek számára lehet hasznos felfedezés.
A kutatócsoport először emberi bőrsejteket vizsgált UV-sugárzásban, majd egérkísérleteket végzett. Gallo beszámolója szerint ez utóbbiak során megállapították, hogy specifikus gének felelősek a napégésre való hajlamért. Ezek a gének az emberekben ugyanúgy megtalálhatók, mint az egerekben, de nem tudni, hogy ezeknek az esetleges mutációja befolyásolhatja-e ezt a hajlamot.
Az UV-B fény nem az egyetlen káros sugár, amit a Nap kibocsát magából. Az UV-A szintén káros hatással van a bőrre, de nem égeti, hanem öregíti azt, ami idő előtti ráncosodáshoz is vezethet. További kockázatot jelent, hogy – szemben az UV-B sugarakkal – az UV-A az ablaküvegen és a vékonyabb ruházaton is áthatolhat, ami megnehezíti vele szemben a védekezést.