Amerikai kutatók megállapították, hogy a Hirosimára és a Nagaszakira ledobott atombombákat gyerekként túlélő japánok körében még ma is az átlagnál magasabb a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázata. A pajzsmirigy sejtjei különösen érzékenyek az ionizáló sugárzásokra, melyek például a csernobili nukleáris baleset során vagy a Japánra ledobott atombombákból felszabadultak.

Az International Journal of Cancer című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányban azokat az embereket vizsgálták, akik túlélői voltak az 1945-ben Japánt ért bombatámadásoknak. A 105 ezer túlélő körében 1958 és 2005 között 371 pajzsmirigyrákos esetet diagnosztizáltak. A kutatók megállapították, hogy azok körében, akik a sugárzás elszenvedésekor már felnőttek voltak, nem volt kimutathatóan nagyobb a pajzsmirigyrákos megbetegedések gyakorisága, a bombatámadást gyerekként átvészelők körében viszont igen. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy az ezzel a ráktípussal diagnosztizált 191 egykori gyerek vagy kamasz túlélő 36 százalékánál a radioaktív sugárzás okozta a betegséget.

A bethesdai Országos Rákintézet kutatói feltételezik, hogy a fiatal pajzsmirigyszövet érzékenyebb lehet a sugárzásra, mint a már felnőtt. A pajzsmirigy a testben zajló anyagcseréhez szükséges hormonokat bocsát ki; a gyerekkori és kamaszkori gyors növekedés és fejlődés időszakában különösen erőteljes a működése.