Nem az anya, hanem az apa fogantatáskori életkora befolyásolja nagyobb mértékben a születendő gyerek későbbi betegségkockázatát. Az izlandi deCODE Genetics cég kutatói megállapították, hogy az idősebb apáknál jelentősen megnövekszik az utódjuknak átadott génmutációk száma.

A Nature című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányban a kutatók 78 olyan izlandi család tagjainak genetikai állományát határozták meg, amelyekben autizmussal vagy szkizofréniával élő gyereket nevelnek. A vizsgálat eredménye szerint az apa életkorának alapvető szerepe van abban, hogy e betegségeknek mekkora lesz a genetikai kockázata az utódnál.

Karl Stefansson, a reykjavíki székhelyű biotechnológiai vállalat igazgatója úgy véli, az eredmények arra utalnak, hogy a férfiak korának emelkedésével növekszik a hímivarsejtjeikben az örökletes mutációk száma. Stefansson szerint a mutációk számának kortól függő növekedése növeli annak esélyét, hogy a gyerek olyan ártalmas mutációt hordoz, amely autizmushoz vagy szkizofréniához vezethet. Bár a nők is egyre több génmutációt adnak tovább gyereküknek életkoruk emelkedésével, a férfiaknál jóval nagyobb számban találtak a mutációra utaló jeleket.

A kutatók megállapították, hogy a fogantatáskori apai életkor minden egyes évvel való növekedése átlagosan két új génmutációhoz vezetett az utód genomjában. Stefansson csoportjának becslése szerint egy 36 éves férfi kétszer több mutációt ad át az utódjának, mint egy 20 éves, míg a 70 éves apák nyolcszor többet. A kutatócsoport arra nem tudott választ adni, hogy melyik életkorban ad már okot aggodalomra az átadott génmutációk számának emelkedése, mert az utód későbbi egészségét számos más tényező is meghatározza.