Rejtélyes, új betegséget azonosítottak kutatók, amely az AIDS-hez hasonló szerzett immunhiányos állapotot idéz elő, ugyanakkor nem fertőző. Az érintettek túlnyomó része ázsiai, néhányan az Egyesült Államokban élő ázsiaiak. A betegségben a páciensek immunrendszere károsodik, így a szervezetük nem tud védekezni a kórokozók ellen.
Sarah Browne, az Egyesült Államok Allergia és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézetének (NIAID) kutatója elmondta, hogy egyfajta szerzett immunhiányról van szó, amely nem öröklődik és felnőtteknél fordul elő, de nem terjed vírusfertőzés útján, mint az AIDS. Browne a New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóiratban most közzétett tanulmány egyik vezető szerzője, aki thaiföldi és tajvani kutatókkal együttműködve vizsgálta a 2004 óta főként a két országban előfordult eseteket.
Noha úgy tűnik, hogy maga a betegség nem terjed emberről emberre, a szakemberek szerint lehetséges, hogy a betegséget valamilyen fertőzés váltja ki. A betegség felnőtteknél 50 éves kor körül alakul ki. A fertőzések miatt néhány páciens meghalt, a betegséggel a legyengült immunrendszerük nem tudott megküzdeni. Néhány, az Egyesült Államokban élő ázsiai is meghalt, de a számukat Browne nem tudta megbecsülni.
A több mint 200 tajvani és thaiföldi ember bevonásával készült tanulmányban a kutatók megállapították, hogy a betegek többségének szervezete olyan antitesteket termel, amelyek blokkolják a gamma-interferont, azt a kémiai szignált, amely segíti a testet, hogy megszabaduljon a fertőzésektől. Ebben az állapotban az érintettek különösen esendővé válnak a kórokozókkal, főként a mikobaktériumokkal szemben. A szerzett immunhiányos szindróma, az AIDS is azért alakul ki, mert a HIV-vírusok tönkreteszik a T-sejteket, az immunrendszer kulcsfontosságú szereplőit.
Az új betegséget felnőttkori immunhiányos szindrómának nevezték el a kutatók, mert az okára egyelőre nem tudnak választ adni. Az első esetek 2004-ben bukkantak fel; akkor fél év leforgása alatt Browne száz embert vont be a kutatásba. A kutatók szerint az a tény, hogy csaknem valamennyi páciens ázsiai, vagy Ázsiában született, arra utal, hogy genetikai tényezők és valamely környezeti hatás is közrejátszhat a betegségben.
A betegség gyógyítására már számos megközelítést kipróbáltak, köztük antibiotikumokat és rákgyógyszereket, amelyek csökkentik az említett antitestek termelődését. Egyelőre azonban úgy tűnik, a betegség krónikus állapotként marad fenn az érintett pácienseknél.