A dohányzás a szív- és érbetegségek egyik legveszélyesebb kockázati tényezője; ezt igazolja az a svájci vizsgálat is, ami bebizonyította, hogy a dohányzás korán öregíti az érrendszert. Az Európai Szívgyógyászok Társaságának kongresszusán Julia Dratva és munkatársainak előadása a dohányzó fiatalok elöregedett érrendszeréről szólt, egy német tanulmány pedig azt igazolta, hogy a dohányzás tiltása egy német nagyvárosban jelentősen csökkentette a szívinfarktus előfordulását.
A svájci kutatók 9-20 éves fiatalok ereit tanulmányozták éveken keresztül. Valójában felnőtt svájciak tüdejét és szívét vizsgálták rendszeresen, de ebből a csoportból 356 svájci polgár gyermekeinek ereit is mérték ultrahangos műszerrel. Az ultrahang azért ideális technika, mert fájdalommentes, számtalanszor megismételhető és pontos eljárás. A résztvevőket tizenéves koruktól több százszor megvizsgálták, és megmérték a nyaki főverőér egyes rétegeinek vastagságát. Ez azért fontos adat, mert a kor előrehaladásával az agyi szövetekhez vért szállító artéria egyre vastagabb lesz, egyre merevebbé válik, és a falának belső felszínén meszes lemezek rakódnak le.
A szakemberek kimutatták, hogy azok a fiatalok, akik hetente egy cigarettát is elszívtak, statisztikailag jelentős mértékben vastagabb, öregebbnek tűnő érrel éltek, mint azok, akik nem dohányoztak. A kutatócsoport vezetője szerint ez a felfedezés azért jelentős, mert fiatal korban a dohányzás abbahagyása esetén az ér vastagodása megáll, sőt visszafejlődhet.
Az eredmény megerősítette azt a német megfigyelést, amelyet a brémai Johannes Smucker ismertetett. Brémában nyolcszázezer ember lakik, és a város vezetése már 2007-ben elrendelte a teljes dohányzási tilalmat az épületeken belül, a gyógyintézetekben pedig évtizedek óta gondosan vezették az infarktus esetek előfordulását. A dohányzás tiltása óta a szívrohamok gyakorisága 16 százalékkal csökkent. Az is fontos észrevétel, hogy a dohányzás megszűnése a nemdohányzó népességben még jelentősebben mérsékelte a dohányzás kedvezőtlen hatását. A szakértők az utóbbit azzal magyarázzák, hogy a passzív dohányzás csökkenése a dohányzók környezetében még jobban érvényesül, mint a dohányzók életvitelének változásában; ez elsősorban a gyerekeket érinti.