A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Újvidéki Egyetem egyedülálló módszert talált ki a hüvelygomba kezelésére. A kellemetlen betegség kapcsán vizsgálják a genetikai tényezőket és azt, hogy gyógyítható-e nanotechnológiai segítséggel, antibiotikumok nélkül. A két intézmény egy uniós pályázattal szerzett kutatási támogatást.
Bártfai György egyetemi tanár, a klinikák képviselője elmondta, hogy a projekt elsődleges célja központonként 300-300 olyan beteget találni, akiknél egy évben több alkalommal jelentkezik krónikus hüvelygyulladás, ami gombás jellegű lehet. A kutatók azt feltételezik, hogy a betegség hátterében esetleg genetikai tényezők is állnak. Arra kíváncsiak, igazolható-e, hogy bizonyos gének tehetnek a fertőzés kiújulásairól. Egyre több adat támasztja alá, hogy a hüvelygomba kialakulásában szerepet játszik a genetikai hajlam is.
Azt eddig is közismert volt, hogy például a cukorbetegség különböző formája hajlamosít a gombás hüvelyfertőzésre, de minden egyéb olyan betegség vagy elváltozás, amely a hüvely kémhatását savas vagy lúgos irányban megváltoztatja, kedvez a gombák elszaporodásának. Amennyiben a hipotézisek beigazolódnak, hosszú távon új gyógyszer megjelenésére lehet számítani.
Dékány Imre akadémikus, az MTA-SZTE kutatócsoport vezetője azt nyilatkozta, hogy az uniós projekt keretében olyan nanotechnológiai eljárást dolgoznak ki, amely a különböző bakteriális fertőzések nanotechnológiával való megelőzését, illetve a kialakult fertőzés megszűnését teszi lehetővé.
Az eljárás során rendkívül kisméretű, rézből, ezüstből, illetve aranyból készülő nanorészecskéket használnak, illetve olyan antimikrobiális hatású, biológialig aktív nanokapszulákat, amelyek a baktériumokat akár 30-60 perc alatt elpusztítják.
Hüvelygombás fertőzés esetén 5-10 nanométeres részecskéket ágyaznak be olyan ultravékony gél filmbe, amelyet különböző tamponok felületén lehet használni. A tampon fölhelyezésével megszüntethető lenne a hüvelygombás fertőzés. Ha a kísérletek után engedélyezik az eljárást, megkezdődhet a gyógyszer nagyüzemi gyártása.
Szerb oldalról a résztvevőket az Újvidéki Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája, valamint az egyetem mikrobiológiai csoportja képviselte. A hazai kutatók közül a SZTE AOK Bőrgyógyászati Klinikája, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, valamint az MTA-SZTE Szupramolekuláris és Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócsoportja vett részt a projektben.