Orvosok és kutatók eddig úgy vélték, hogy szélütés után a szapora szívműködés infarktusra, vagy az agyi esemény ismétlődésére utal, de ezt a vizsgálatok nem igazolták. Egy német tanulmány szerzői azonban azt állítják, hogy a pulzusszám alakulása nagy pontossággal megjósolta a gondolkodási képesség alakulását a következő időszakban. Michael Böhm és német munkacsoportja azt tanulmányozta, hogy a könnyen és pontosan vizsgálható pulzusszámból lehet-e következtetni a szélütést elszenvedett betegek későbbi sorsáról.

A kutatók 35 ország húszezernél is több betegét vizsgálták, így igen részletes kutatásokat végezhettek. A vizsgálat alanyait pulzusszámuk szerint öt csoportra osztották: a leggyorsabb, nyugalmi szívműködésű betegeknek percenként 82-nél volt szaporább a pulzusa. Ebben a csoportban a résztvevők fiatalabbak voltak, főleg a nők tartoztak ide és kevesebben ittak alkoholt vagy dohányoztak. A munkacsoport nem észlelt semmi olyat, hogy a szaporább pulzusszámú csoportban több betegnél ismétlődött volna a szélütés, mint a lassú szívműködésűek között. Szívinfarktust sem kaptak többen, mint azok, akiknek lassabban vert a szívük.

Az ideggyógyászok az eredeti rosszullét után először egy, majd három hónap múlva részletes gondolkodási és memóriavizsgálatot végeztek; az érdekes eredmények ezen a területen jelentkeztek. Már az agyi esemény után egy hónappal mérhetően rosszabb lett a gyors szívműködésű csoport tagjainak gondolkodó képessége és agyi teljesítménye. A változások nem függtek a betegek vérnyomásától.

A kongresszusi vitában több olyan vélemény is elhangzott, hogy az utólagos megfigyelésen alapuló tanulmány eredményei nehezen értékelhetők, ráadásul a szívműködés szaporaságát egyetlen alkalmi méréssel állapították meg, noha az folyamatosan változik. A kutatók is hangsúlyozták, hogy fontos további vizsgálatokat végezni.