Egy friss kutatás szerint az anyák nemcsak érzelmileg kötödnek a fiaikhoz, a terhesség alatt ugyanis a magzatból kikerülő férfi génállomány nemcsak átjut az anya vér-agy gátján, de úgy épül be az agyszövetbe, hogy évekkel később kimutatható marad.

A Hutchinson Rákkutató Központ kutatói ötvenkilenc 32 és 101 év közötti nő agyszövetéből vettek mintát. A minták 63 százalékában sikerült kimutatni az idegen génállományt, a legidősebb pozitív minta egy 94 éves anyától származott. A jelenséget másodlagos kiméraként ismeri a tudomány, a folyamat során az anyai sejtek, illetve a szomszédos embriók sejtjei méhlepény véredényein keresztül cserélődnek ki.

A test szöveteibe beépülő idegen génállomány hosszú távú hatásai azonban egyelőre nem tisztázottak. A Hutchinson mintájában szereplő nők nagyjából fele szenvedett Alzheimer-kórban, a másik fele viszont mindenféle neurológiai problémától mentesnek bizonyult. A tanulmány ettől függetlenül megemlíti, hogy a férfi génállománynak valószínűleg igenis van egészségügyi szerepe, pozitív és negatív egyaránt. Míg egyes ráktípusok, például a mellrák kialakulása ellen védenek a terhesség során a testbe épült génrészletek, máskor, például végbélrák esetén súlyosbíthatják a betegség lefolyását. A központ eredményei szerint a reumás ízületi gyulladás későbbi kialakulásában is kevésbé érintettek azok a nők, akik életük során legalább egyszer szültek.