Amerikai kutatók elsőként írtak le olyan biológiai mechanizmust, amely révén cinkhiány alakulhat ki az életkor előrehaladtával. Cinkhiány mellett romlik az immunrendszer működése, gyakoribbakká válnak a gyulladások, mindez pedig számos egészségügyi problémához vezethet a ráktól a szív- és az autoimmun betegségeken át a diabéteszig.

Az Oregoni Állami Egyetem kutatóinak eredménye szerint különösen fontos idős korban a megfelelő mennyiségű cinket tartalmazó étrend, mert nagyobb mennyiségre lehet szükségünk ebből a mikroelemből.

A Journal of Nutritional Biochemistry című szakfolyóiratban ismertetett, rágcsálókon elvégzett  kísérletekből kiderült, hogy az idősebb állatokban a cinktranszport szabályozása jelentősen romlott, ezért még akkor is a cinkhiány jeleit mutatták az állatok, ha étrendjük megfelelő mennyiségű cinket tartalmazott. Amikor többszörösére emelték náluk a bevitt cink mennyiségét, akkor a szabályozási folyamat helyreállt.

„Megállapítottuk, hogy a cink szállítási mechanizmusában zavart okoztak az öregedéssel összefüggő epigenetikai változások" - idézte Carmen Wongot, a tanulmány társszerzőjét a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál. Mivel a cink alapvetően fontos a sejtek oxidatív stressz elleni védelmében, és segít a DNS-károsodások kijavításában, a hiánya azzal jár, hogy a betegségekhez vezető molekuláris folyamatok felgyorsulnak. Különösen igaz ez az idősebb korra, amikor a szervezet önjavító folyamatai egyébként is gyengébben működnek.

Cinket a halakból, húsokból, a tenger gyümölcseiből vehetünk magunkhoz a leghatékonyabban, magvakból és zöldségekből nehezebb a felszívódása. Minden élelmiszer közül az osztrigának a legnagyobb a cinktartalma, de a marhamájban, tökmagban, lencsében és a tojássárgájában is sok a cink.