A fekete mamba mérgéből olyan fájdalomcsillapítót lehet nyerni, amely hatékonyságában megegyezik a morfiuméval, de nincsen semmilyen mellékhatása – állapították meg Sylvie Diochot és Anne Baron, a CNRS (Centre national de la recherche scientifique, a francia nemzeti kutatóközpont) kutatói.

A fekete mambának félelmetes a híre, a világ leggyorsabb kígyójaként ismert, akár 20 kilométer per órás sebességgel is tud mozogni. Ráadásul nem is kicsi, Afrika leghosszabb kígyójáról van szó, akár négy méteresre is megnőhet. Mérge gyorsan felszívódik, az izomidegi kapcsolódásokat blokkolja, állandó bénulást okoz, az áldozat a légzőizmok bénulása miatt hal meg, egyszerűen megfullad. Szerencsére az állat ritkán támadja meg az embereket.

A kígyóméreg fehérjékre, a mambalginokra akkor bukkantak rá, amikor a morfiumhoz hasonló ópiátok helyettesítésére kerestek hatóanyagokat. Az ópiátokkal szemben ugyanis igen sok páciensnél tolerancia alakul ki, így a szer egyre nagyobb dózisára van szükség ugyanolyan hatás eléréséhez, ami mellékhatásokhoz, végső soron pedig függőséghez vezet.

Eric Lingueglia kutatásvezető, a valbonne-i Molekuláris és Sejtfarmakológiai Intézet munkatársa és csoportja mintegy félszáz állatméreg tesztelése közben azonosította a két új fehérjét a fekete mamba mérgében. Azok az egerek, amelyeknek befecskendezték ezeket a vegyületeket, kétszer hosszabb ideig tűrték a farkukon és a lábaikon a forró vizet, mint a kezelés nélküli kísérleti állatok. A kígyófehérjék csökkentették a szövetek gyulladását, és kevésbé alakult ki a kezelt egereknél túlérzékenység a fájdalomra a többi állathoz képest.

Öt napig tartó használat után az ópiátokkal és a mambalginokkal szemben is tolerancia fejlődött ki az egerekben, de az kevésbé nyilvánvalóan jelentkezett a kígyóméreg fehérjék esetében. Ezeknek további előnye lehet, hogy nem csökkentették az egerek légzésszámát, ami az ópiátok potenciálisan veszélyes mellékhatása. A mambalginok nem az ópioid receptorokon hatnak, hanem az ASIC csoportba tartozó molekulákhoz kötődnek, és azokat gátolják. Ezek a savérzékelő ioncsatornák az idegsejtek membránjának pórusaiban találhatók, és közreműködnek a fájdalom továbbításában, pontos szerepük azonban még nem ismert.

A kutatók most azon dolgoznak, hogyan lehet minél hatékonyabban felhasználni a felfedezésüket. Még nagyon sok évre vagyunk attól, hogy fekete mamba mérgéből fájdalomcsillapítót nyerjünk, de már találtak iparági partnert ehhez.