Egy amerikai kutatócsoport tanulmánya szerint idegenektől származó őssejtekkel is biztonságosan és hatékonyan helyreállítható a szívrohamon átesett páciensek károsodott szívizma. Az eredmény fontos előrelépés a korábbi, csak saját őssejtekkel végzett kezelésekhez képest.
Egy klinikai vizsgálat során amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy a szívrohamon átesett páciensek károsodott szívizma helyreállítható-e más páciensektől származó őssejtekkel. A kísérlet, amelybe harminc pácienst vontak be Miamiban és Baltimore-ban, igazolta azt a feltételezést, hogy a szívbetegek kezeléséhez nem szükséges a páciensek saját őssejtjét fölhasználni, ugyanis bárki másé helyettesítheti azokat. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy az őssejteket a jövőben biobankokban is készletezhetik, akárcsak a vért és a vérkészítményeket.
A tanulmány résztvevői évekkel korábban szenvedtek el szívrohamot, volt közöttük olyan, aki 30 évvel korábban esett át rajta. Az inkfartus után a pácienseknél szívelégtelenség alakult ki, mert a károsodott, hegesedett szövetek gyengítették szívük működését, amely így idővel jelentősen megnagyobbodott, és a pumpafunkciói is csökkentek.
A kísérlethez a kutatók egy specifikus, csontvelőből származó őssejttípust használtak, amelyről föltételezik, hogy nem löki ki a befogadó páciensek szervezete. Joshua Hare kutatásvezető, a Miami Egyetem munkatársa elmagyarázta, hogy más sejtekkel ellentétben ezeknek a sejteknek a felszínén nincs jelen az a molekuláris jellemző, ami miatt a páciens immunrendszere észlelné, idegenként azonosítaná, és emiatt megtámadná.
Az őssejteket tartalmazó csontvelőt egy tű segítségével vették le a donorok csípőjéből, majd körülbelül egy hónapon át a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem egyik laboratóriumában szaporították tovább a sejteket. Amikor elegendő mennyiség állt rendelkezésre, visszaszállították az őssejteket Miamiba, ahol elvégezték a beültetéseket. A kísérletben 15 páciens a saját őssejtjeit kapta meg az ágyéki artériáján keresztül, ahonnan egy cső segítségével juttatták föl a szívhez az őssejteket. A másik 15 betegnek másoktól származó őssejteket juttattak a szervezetébe, a károsodott szívszövetek mellé.
Egy évvel később a kutatók megállapították, hogy a páciensek szívében lévő hegszövet mintegy harmadával csökkent, és életminőségük is javult. A kutatók nem találtak jelentős különbséget a két csoport tagjainak fölépülése között, és a szívük állapotát jellemző paraméterek sem mutattak értékelhető eltérést. Az orvosok reményei szerint a javulás az idő múlásával tovább fog folytatódni.