Dán kutatók megállapították, hogy a diagnózisuk előtt rendszeresen koleszterincsökkentő sztatinokat szedő rákbetegek 15 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak meg, mint azok, akik kezelésük előtt nem szedték a világszerte elterjedten használt gyógyszert.
A New England Journal of Medicine című orvosi lapban ismertetett tanulmányban a kutatók nem vizsgálták, hogy a sztatinokkal megelőzhető-e a rák, csupán azt elemezték, hogy mi történik a daganattal diagnosztizált páciensekkel. A kapott eredményt érvényesnek találták, függetlenül az érintettek korától, rákjának típusától, a tumor méretétől vagy attól, hogy képzett-e áttétet vagy sem. Csupán azoknál a betegeknél nem találtak a sztatinok szedéséből származó nyilvánvaló előnyt, akik kemoterápiát kaptak. Stig Bojesen kutatásvezető, a Koppenhágai Egyetem munkatársa szerint a sztatinok alkalmazása a rákbetegeknél a rák okozta halálozás csökkenésével társul.
A kutatócsoport az elemzéshez több dániai regiszter adatait tekintette át, amelyek a rákbetegekre, illetve gyógyszerhasználatukra vonatkozóan tartalmaztak információkat. A kutatók népességi és halálozási adatokat is vizsgáltak. Összesen 18 721 negyven év feletti rákbeteg embert vontak be a tanulmányba, akiknek betegségét 1995 és 2007 között diagnosztizálták, és sztatint szedtek a rákbetegségük felfedezése előtt. A kontrollcsoportba 277 ezer olyan rákos pácienst vontak be, akik kezelésük előtt nem szedtek rendszeresen sztatinokat. A két csoport halálozási adatainak összevetése azt mutatta, hogy a sztatint szedők 15 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak meg rákban, de az egyéb okból bekövetkezett halálozásra is érvényes volt az arány.
A sztatinszedésből származó előny különösen erőteljes volt 13 ráktípusnál: a hasnyálmirigyrákos pácienseknél 11 százalékkal csökkentette a halálozási kockázatot, míg a méhnyakrákos betegek körében 36 százalékkal volt alacsonyabb a halálozás valószínűsége, ha szedték a szert. Tizennégy további vizsgált ráktípus esetében kevésbé egyértelmű eredményt kaptak a kutatók. Bojesen szerint a kemoterápia előnye 15-20 százalékos a ráktípustól függően, a mostani eredmények pedig ezzel összemérhetők. Bojesen úgy látja, hogy a sztatinterápiát érdemes fontolóra venni azoknál a ráktípusoknál, amelyek kezelésében megfelelő kemoterápia nem áll rendelkezésre. Feltételezése szerint a sztatin azáltal lassíthatja a tumor növekedését, hogy elvonja a koleszterint az osztódni kívánó ráksejtektől.
Más szakemberek kételkedésüknek adtak hangot, arra hivatkozva, hogy a dán kutatók nem vizsgáltak olyan tényezőket, mint a dohányzás egészségkárosító hatása, és a sugárterápiáról és a kemoterápiáról is csak a páciensek alig több mint negyedénél rendelkeztek információval. Eric Jacobs, az Amerikai Rák Társaság kutatója nem vett részt a tanulmányban, és bár izgalmasnak tartja az eredményeket, de szerinte ezek nem utalnak arra, hogy a rákos betegeknek el kellene kezdeniük a sztatinszedést, azt remélve, hogy javulást okozhat.