Két nemzetközi kutatócsoport egy olyan ritka, a népesség alig egy százalékánál előforduló génmutációt fedezett fel, amely megháromszorozza, egyes adatok szerint megnégyszerezi az Alzheimer-kór kockázatát. A tanulmányok a New England Journal of Medicine online kiadásában jelentek meg.

Világszerte 35 millió ember szenved demenciában. Az időskori elbutulás leggyakoribb formája az Alzheimer-kór, amely a gondolkodási és a megismerési funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, majd gyors leépüléssel jár. Kórélettanilag az agy körülírt részeiben, a halánték- és a homloklebenyben, valamint a hippokampuszban sorvadást, idegsejt-degenerációt és egy kóros fehérje, a beta-amyloid felszaporodását igazolták.

Az Egyesült Államokban több mint 5 millióra tehető az alzheimeres betegek száma, akiknek az egészségügyi ellátása évi 170 milliárd dollárba kerül. A megbetegedésre jelenleg nincs gyógyszer, a forgalomban lévő készítmények csupán időlegesen enyhítik a tüneteket. A két különálló kutatásban, amelyeket a deCode Genetics izlandi magáncég, illetve John Hardy, a University College London genetika professzora irányított, a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a TREM2 nevű gén mutációját hordozó embereknél 3-4-szer nagyobb az Alzheimer-kór kialakulásának rizikója, mint azoknál, akiknél nincs ilyen elváltozás.

A londoni kutatócsoport 988 Alzheimer-kórban szenvedő beteg és 1004 egészséges önkéntes genetikai vizsgálatát végezte el. Vizsgálták elhunyt Alzheimeres betegek agyszövetét is, ahogy tanulmányozták a TREM2 gén expresszióját genetikailag módosított egereknél.

A reykjavíki cég 2261 izlandi lakos teljes genomját térképezte fel. Ezen kívül elkészítették 3550 Alzheimeres beteg, valamint 110 ezer egészséges, demenciában nem szenvedő ember genetikai térképét az Egyesült Államokban, Norvégiában, Hollandiában és Németországban. Az összes vizsgálat arról tanúskodott, hogy a génmutáció gyakoribb az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél.

Ami izgalmassá teszi a felfedezést, az a gén funkciója: segíti egyfelől az immunrendszert az agyban lezajló gyulladások leküzdésében, másfelől az úgynevezett mikrogliasejtek működését, amelyek elsőként válaszolnak az agyban a sérülésekre és betegségekre. Utóbbi sejtek feladata annak a kóros fehérjének a kitakarítása is, amely felszaporodik az agyban az Alzheimer-kórnál. A génmutáció vélhetően hátráltatja az immunrendszert és a mikrogliasejteket feladataik elvégzésében.

„A mikrogliás sejtek fontos gyógyszercélpontok lehetnek" - vélekedett Allan Levey, az Emory Egyetem Alzheimer-központjának az igazgatója, amely részt vett az izlandi cég kutatásaiban.
A kutatók megvizsgáltak 1200 olyan, 85 évesnél idősebb személyt is, akik nem szenvednek Alzheimer-kórban, és arra a következtetésre jutottak, hogy a TREM2 génmutáció hordozóinál gyengébbek a kognitív funkcióik.

Eddig csupán egy olyan gént (ApoE) találtak, amely jelentősen befolyásolja az Alzheimer-kór kialakulásának rizikóját. A népességnek körülbelül 17 százaléka hordozza a génmutációt, ugyanakkor az Alzheimeres-betegek felénél kimutatható ez az elváltozás.

Idén júliusában a deCODE Genetics kutatói viszont felfedeztek egy olyan gént (APP), amely véd az Alzheimer-kór ellen. „Igen összetett betegségről van szó" - hangsúlyozta Kari Stefansson, a deCode Genetics kutatója, aki szerint a kórfolyamatnak további szereplői is lehetnek.