Az uralkodó elméletekkel ellentétben a testbeszéd többet árul el az intenzív érzelmekről, mint az arckifejezés – derül ki amerikai és izraeli kutatóknak a Science tudományos magazinban közzétett tanulmányából. New York-i, a Princeton és a jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársai kísérletsorozatukban úgy találták, hogy a külső szemlélők pontosabban azonosították a képeken szereplő emberek erőteljes negatív vagy pozitív érzelmeit, ha az arc volt kitakarva, mint amikor a testet nem láthatták.

Az első kísérletsor fényképei professzionális teniszjátékosokról készültek, amint megnyertek vagy éppen elveszítettek egy pontot. Közös jellemzőjük volt a fotóknak, hogy minden esetben nagyon erőteljes reakciók látszódtak a játékosok arcán.

A tesztalanyok vagy a teljes képet látták, vagy csak az arcot, vagy csak a testet kitakart arccal. A teljes kép láttán az önkéntesek könnyen azonosították, hogy ki vesztett és ki nyert, és úgy vélték, hogy erre a játékosok arckifejezéséből jöttek rá. Az érzés előjelének azonosítása abban az esetben is könnyen ment, ha csak a testet látták a fotón, amikor azonban csak az arcot látták, akkor találgatással döntötték el, és ennek megfelelő volt a találati arány is.

Következő vizsgálatsorban az élethelyzetek szélesebb spektrumában készült képeket mutattak a kísérletbe bevont embereknek. Ezeken öröm, élvezet és győzelem, illetve gyász, fájdalom és vereség volt a szereplők által átélt érzés. Ebben az esetben sem tudták a tesztalanyok pusztán az arc alapján megállapítani, hogy pozitív vagy negatív előjelű érzelemről volt-e szó. A kutatók azonban tovább mentek ennél, és az arcokat más előjelű érzelemhez tartozó testekkel is összeillesztették. Ekkor az alanyok az érzelem előjelét – anélkül, hogy tudatosult volna bennük – aszerint határozták meg, amilyen a testhez tartozó érzelem volt.

„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy amikor különösen erőssé válnak az érzelmek, akkor a pozitív és negatív arckifejezések közti különbség elmosódik. A megállapítás cáfolja az idegtudomány, a szociálpszichológia és a közgazdaság klasszikus viselkedési modelljeit, amelyekben a negatív és pozitív töltetek távoli pólusai nem konvergálnak" – idézte Hillel Aviezer kutatásvezetőt a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál.