Veresné Dr. Bálint Márta, a Semmelweis Egyetem ETK Dietetikai és Táplálkozástudományi tanszékének docense szerint az őszi és téli időszakban kimerül a szervezet, fáradékonyság lép föl, és a fertőzésekre, betegségekre is fogékonyabbak vagyunk. Ezeken a problémákon tudatos táplálkozással sokat lehet segíteni, akárcsak a magyar felnőtt lakosság többségét érintő szelén- és D-vitamin hiányán.
A kukoricában, szójában, búzában található egyik fehérjealkotóból, a glutaminból olyan anyag képződik, mely antioxidáns szerepet tölt be, így hozzájárul az immunrendszer jó működéséhez. A szervezet a betolakodó vírusok, baktériumok ellen többek között a szabadgyökök képzésével védekezik, de problémát jelent, ha a zsíros táplálkozás vagy a stresszes életmód miatt ezeknek egészségtelen mértékben megnő a mennyisége. Ilyenkor hasznosak azok a táplálékkal elfogyasztott anyagok, amik antioxidánsként vagy gyökfogóként viselkednek, vagy szükségesek az antioxidánsok felépítéséhez. Ilyen lehet például a mikroelemek közül a cink, ami a marhahúsban vagy a hüvelyesekben található, vagy a szelén, ami a talajból jut a növényekbe és az állatokba.
Az immunrendszer működéséhez hasznosak a gyulladáscsökkentő hatású Omega-3 zsírsavak is. A Semmelweis Egyetem dietetikusa elmondta, hogy ezek leginkább a mélytengeri halakban – a lazacban, a makrélában, a heringben vagy a szardíniában –, illetve a lenmagban találhatók.
Bár a vitaminok fontosak az immunrendszer erősítéséhez, azt már kevesen tudják, hogy pontosan mennyit fogyasszunk belőlük és hogyan juthatunk hozzájuk. A legtöbb nyers gyümölcs, zöldség C-vitamin-tartalma ismert, de ez a vegyület fémmel, hővel vagy a levegő oxigénjével érintkezve bomlásnak indul. Ezért ajánlott például a csipkebogyót hideg vízben áztatni egy éjszakán át, ha teát készítenénk belőle; főzés után érdemes lefedni, és műanyag kanállal megkeverni.
A Dietetikai és Táplálkozástudományi tanszékének docense szerint hasznos tudni azt is, hogy az A-vitamin (máj, tojás) és előanyaga, a béta-karotin (sárgarépa, sütőtök, aszalt sárgabarack) a bőr és a nyálkahártya épségéhez, regenerálásához szükséges. Ennek egészsége pedig fontos, hiszen a sérült nyálkahártyán a kórokozók könnyebben bejutnak szervezetünkbe.
Dr. Bálint Márta azt is megemlítette, hogy a magyar felnőtt lakosság 70 százaléka D-vitamin hiányos, ami elsősorban az éghajlati adottságoknak, vagyis a napsütéses órák alacsony számának köszönhető. A tojásban és zsírban gazdag tejtermékekben megtalálható D- vitaminról újabban kiderült, hogy a csontképzésen túl más szerepe is van: a hiánya összefüggésbe hozható például az influenza, és más légúti fertőzések kialakulásával. Fontos az állati eredetű ételekben megtalálható B12 vitamin pótlása is: ez a normál vérképzésben játszik fontos szerepet, biztosítva, hogy a sejtjeinkhez eljussanak a tápanyagok, ezzel is védekezve a téli hideg ellen.
A Semmelweis Egyetem dietetikusa szerint az elmúlt évtizedben derült ki, hogy az élénk színű növényekben, például a brokkoliban, kaliforniai paprikában, vagy a piros belű grapefruitban számtalan olyan vegyület van, amelyeknek a szerepét az utóbbi pár évben vizsgálja intenzíven a tudomány. A hagyma gyógyító hatása már a népi gyógyászatban is ismert volt, de a fűszerek közül a kakukkfű, a rozmaring és a gyömbér is a baktériumok szaporodását gátló hatással bír.
Az egyes joghurtokban, túrókban megtalálható probiotikumok olyan hasznos baktériumok, amik megakadályozzák a káros mikroorganizmusok túlzott mértékű elszaporodását a vastagbélben, és ezzel segítik az immunrendszer működését. A probiotikumokat olyan rostanyagok táplálják, amelyek a teljes kiőrlésű gabonafélékben (barna vagy grahamkenyér), zöldségekben (csicsóka), vagy gyümölcsökben (banán) találhatók. Ezekből az élelmiszerekből ajánlott naponta többször is fogyasztani.
Az immunerősítő étrend fontos részét képezi, hogy figyelmet fordítunk a szervezet folyadékellátására is. Dr. Bálint Márta elmondta, hogy ezzel védjük például a szem, az orr, a szájnyálkahártyát a kiszáradástól, mert a folyadékpótlás megnehezíti a kórokozók szervezetbe jutását. A téli időszakban a szokásos napi felnőtt adag nem másfél liter, hanem 2-2 és fél liter folyadék a fűtés, vagy a kinti hideg levegő erős szárító hatása miatt. A szakember szerint lehetőleg vizet, ásványvizet és teát igyunk.