Egy kutatócsoport megállapította, hogy azoknál a férfiaknál a legsúlyosabb a prosztatarák, akik a betegség mellett egy öröklött génmutáció is kialakult. A tudósok a mutációért felelős gént is azonosították: a BRCA2 gén felel az örökletes mellrák, valamint a prosztata- és petefészekrák kialakulásáért is. A kutatók azt állítják, hogy a BRCA2 gént hordozó férfiak nemcsak nagyobb valószínűséggel kapnak prosztatarákot, de gyakoribb náluk az agresszív tumorok kialakulásának esélye is, és náluk a legalacsonyabb a betegség túlélésének aránya.

Ezek a betegek gyors orvosi segítségre szorulnak, hogy megmenthessék az életüket. Az azonnali műtét vagy a sugárkezelés korai stádiumban hatásos lehet; a Journal of Clinical Oncology folóiratban közölt tanulmány szerint a betegség kockázata így alacsonyan tartható.

A prosztatarák sajátossága, hogy nagyon lassan vagy extrém gyorsasággal is nőhet, így sokszor nem lehet előre jelezni. Egyes férfiak akár tünetmentesen is leélhetik az életüket, annak ellenére, hogy prosztatarákjuk van, sokan kezelésre sem szorulnak. A kutatók szerint azonban azokat a férfiakat, akikben egyszerre dolgozik a BRCA2 génje és a rák, azonnal kezelni kell, mert valószínű, hogy enélkül a tumor elterjed.

A londoni rákkutató intézet munkatársa, Ros Eeles professzor és kollégái úgy találták, hogy a prosztatarák sokkal gyorsabban terjed, és nagyobb valószínűséggel lesz halálos kimenetű azoknál, akikben megvan a hibásan működő BRCA2 gén. A kutatók prosztatarákkal kezelt férfiak kartonját vizsgálták: közülük 61-en hordozták a BRCA2 gént, 18-an egy hasonló génmutációt, a BRCA1-et hordoztak, 1940 férfinál azonban az egyik sem volt kimutatható. A kutatók megállapították, hogy a BRCA2-mutációt hordozó férfiak jelentősen kisebb eséllyel élték túl a betegséget, és csupán 6 és fél évvel élték túl a diagnózist, szemben azokkal, akikben a BRCA2 nem volt kimutatható - ők átlagosan még 12,9 évig éltek.

Eeles szerint a tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy a BRCA2 génje felel a prosztatarákos esetek súlyosságáért. A professzor azt nem tudta megmondani, hogy az időben elkezdett kezelés segíthet-e megoldani a helyzetet: ehhez klinikai teszteket kéne végezni. A kutatók ugyanakkor remélik, hogy a tanulmány segíthet abban, hogy eljusson azokhoz a segítség, akiknek a legnagyobb szüksége van rá.