A heveny falósejtes fehérvérűség kialakulását okozó sejteket pusztítja el egy japán tudósok által kifejlesztett új hatóanyag. A jokohamai RIKEN kutatóintézetben kifejlesztett vegyületet megakadályozza, hogy a leukémiás őssejtekben nagy koncentrációban megtalálható, a betegség kemoterápiának való ellenállásáért felelős HCK fehérje kifejtse hatását. Kutatások szerint a leukémiás őssejtek okozzák a rákos sejtek kialakulását, illetve a betegség kiújulását.

Emberi akut mieloid leukémiás (AML) őssejtekkel megbetegített patkányokon elvégzett kísérletekből kiderült, hogy a vegyület jelentősen növeli a túlélési esélyt és csökkenti a betegség kezelés utáni kiújulásának valószínűségét. A vegyülettel sikeresen kezelt állatok vérében és csontvelőjében alig két hónap alatt kihaltak a leukémiás őssejtek.

A fehérvérűségnek is nevezett leukémia a vérképző rendszer rosszindulatú megbetegedése, amelynek során a csontvelőben a vérsejtképzés folyamata kórossá válik, és korlátlan sejtburjánzás kezdődik el.

Az elsősorban felnőttek körében előforduló AML a leukémia egyik legagresszívabb válfaja. A 60 év alatti betegek esetében 40-45, míg a 60 évnél idősebbeknél kevesebb mint 10 százalék a felépülés esélye, míg a betegség kiújulásának valószínűsége 30 százalék körül mozog. Japánban, Európában és az Egyesült Államokban 2011-ben közel 30 ezer új AML-megbetegedést regisztráltak.

A japán orvoscsoport reményei szerint a vegyület a jövőben egy AML elleni készítmény alapját adhatja.