Német mikrobiológusok a belső molekuláris anyagcsere folyamatát vizsgálták. Eközben sikerült rövid filmet is forgatni a sejten belül. A folyamat összetevőinek vizsgálatához kémiai szondát és nagyfelbontású, fluoreszkáló mikroszkópot használtak. A tudósok a berlini Leibniz Molekuláris Gyógyszerészeti Intézetéből, a Berlini Szabadegyetemről és a Berlini Egyetemi Klinikáról érkeztek, a csoportot Volker Haucke vezette.

Az anyagok sejten belüli szállítása az emberi test sokféle működésében játszik jelentős szerepet, például a tápanyagok vérből való felvételekor vagy az agyi ingerületátvitelnél. Az élő sejten belüli anyagmozgás első pillantásra a nyüzsgés képét mutatja: anyagok készülnek és lebomlanak, háromdimenziós szerkezetek keletkeznek, majd szétoszlanak. Amikor a sejt a környezetből felvesz egy anyagot, bemélyedés keletkezik a sejthártyán, ebből apró edény alakul, amely a tápanyagot szállítja.

A bemélyedés mentén keletkezik a PIP nevű anyag is, ami egy enzim hatására megváltoztatja az arculatát, és ez döntő szerepet játszik az anyagszállító edénykék felépítésében, lebontásában és tárolásában. Ha a PIP-et mesterségesen blokkolják, a folyamatot is befagyasztják: a hólyagok a sejthártyán maradnak. Ezt a folyamatot sikerült filmen rögzíteni, ami ugyan magától működik, de reagál a külső hatásokra.

A tudósok azt gyanítják, hogy az enzim sejten belüli szenzorként működik, és arról gondoskodik, hogy a sejt táplálékhoz jusson és osztódjon. Ez különösen a rák esetében lényeges. A PIP ugyanakkor a sejtek közti kommunikációt is befolyásolja, ennek pedig az idegi eredetű megbetegedések és az Alzheimer-kór gyógyításában van jelentősége.