Egy amerikai kutatócsoport szerint az 1-es típusú cukorbetegség kezelésére is használható egy hatóanyag, amit eredetileg a pikkelysömör kezelésére fejlesztettek ki. A kutatók egy kisebb csoporttal végzett vizsgálata arra utal, hogy az alefacept nevű hatóanyag segíti a szervezet inzulintermelését, ami létkérdés az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára. Az alefacept hatékonyabb lehet más kezeléseknél, mivel óvja a szervezet immunrendszerét, de a bevezetés előtt további vizsgálatokat kell végezni a szerrel.
Az Amevive néven forgalmazott szert a pikkelysömör nevű bőrbetegség kezelésére használták az Egyesült Államokban, mielőtt a gyártója 2011-ben visszavonta. Az európai gyógyszerpiacon a szer nem került forgalomba.
A pikkelysömör az 1-es típusú cukorbetegséghez hasonlóan autoimmun kórkép, a betegség során az immunrendszer a szervezet saját egészséges bőrsejtjeire támad. Az 1-es típusú cukorbetegség úgy alakul ki, hogy elpusztulnak a hasnyálmirigy inzulint előállító sejtjei. A kór elsősorban a gyermekeket és a fiatalokat sújtja, és a páciensek az összes cukorbeteg tíz százalékát teszik ki. A kutatók azt gyanítják, a betegség gyakran lép fel valamilyen kiváltó ok, például vírusfertőzés nyomán.
Az alefacept klinikai tesztjei során felfedezték, hogy a hatóanyag a T-limfociták egy bizonyos fajtáját veszi célba; azt, ami az 1-es típusú cukorbetegség esetén érintett a szervezet inzulintermelő sejtjeinek az elpusztításában is. Az Indiana Egyetem kutatói vizsgálni kezdték, hogy a frissen diagnosztizált betegek esetében hatásos-e a pikkelysömör gyógyszere a diabétesz ellen.
A most is folyó kutatásban 33 páciens kapott 12 héten keresztül hetente alefacept-injekciót. Ezt 12 hét szünet, majd újabb 12 hetes kúra követte. Egy 16 páciensből álló csoport eközben ugyanilyen menetrend szerint hatóanyag nélküli placebóinjekciót kapott.
Két órával étkezés után a két csoport inzulintermelésében nem mutatkozott különbség, de négy óra múlva a kutatók lényeges eltéréseket észleltek. Ekkor a gyógyszeres kezelésben részesülő csoport szinten tartotta az inzulint, míg a placebós csoportnál csökkent a hormon mennyisége. Inzulin hiányában a szervezet nem képes szabályozni a vércukrot.
Egy évvel később a gyógyszerrel kezelt csoportnál nem tapasztalták, hogy az inzulinfelhasználás jelentősen emelkedett volna, miközben a placebós csoportnál nőtt. Az első csoportban ritkábban fordultak elő a hipoglikémia, vagyis a vércukorszint jelentős csökkenése, ami gyakori az 1-es típusú cukorbetegeknél.