A korábban adott ultimátumnak megfelelően visszavonta azt a tanulmányt a Food and Chemical Toxicology című tudományos újság, amiben kutatók azt állították, hogy a kísérletben használt patkányokban hatalmas tumorok nőttek azért, mert kizárólag génmódosított kukoricával etették őket.

A tanulmányt még 2012-ben hozta le az újság, de a tudományos közvélemény azonnal darabokra szedte az abban foglaltakat, a lapot kiadó Elsevier végül meghajolt az akarat előtt. "Semmi sem utal arra, hogy az eredmény hamis, illetve hogy a kapott adatokat szándékosan félreértelmezték volna" - áll az indoklásban, ugyanakkor a kísérletben használt állatok száma és fajváltozata alapján nem lehet támadhatatlan végeredményre jutni. A Sprague-Dawley patkányban ismerten nagy gyakorisággal előforduló tumoros megbetegedéseket sem kizárni, sem kizárólag a génmódosított kukorica hatásaként elfogadni nem lehet.

A pénteki fordulat nem meglepő, az újság főszerkesztője pár hete már kijelentette, hogy visszavonja a tanulmány, ha az eredeti szerzők, Gilles-Eric Séralini, a Caeni Egyetem molekuláris biológusa és csapata, nem vonják vissza maguktól. Séraliniék azonban hajthatatlanok voltak, szerintük a szerkesztőség álláspontján döntően befolyásolja az a tény, hogy egyik szerkesztőjük, Richard Goodman biológus hét évig az egyik legnagyobb biotechnikai, gmo-val is foglalkozó cégnél, a Monsantónál dolgozott hét évig.

A tanulmányban amúgy az állt, hogy a Monsanto glifozáttűrő kukoricafajtájával etetett patkányokban több tumor nőtt, illetve hamarabb elpusztultak, mint a kontroll csoportba osztott egyedek. Az is kiderült, hogy a növényvédőszer-alapanyagként ismert glifozáttal szennyezett vizet ivó állatok szintén ugyanilyen sorsra jutottak.

Joel Spiroux, a tanulmány társszerzője, és a párizsi központú CRIIGEN (Committee for Research and Independent Information on Genetic Engineering, a génmódosítást érintő kutatások, illetve az ezzel kapcsolatos információk terjedéséről gondoskodó bizottság) elnöke a visszavonás bejelentése után tartott sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a lap minden más megjelentetett tanulmánynál alaposabban vizsgálta felül a visszavont írást. Szerinte a közegészségügyi botrány, ami történik. Ugyanitt Franciaország volt környezetügyi minisztere, Corinne Lapage azt nyilatkozta, hogy Séralini tanulmánya sok jó kérdést feltett a génmódosított élelmiszerek hosszú távú hatásával kapcsolatban, és ezek a kérdések nem tűnnek el csak azért, mert a cikket visszavonják. Lepage a CRIIGEN tiszteletbeli elnöke.

Lepage ugyanakkor összeférhetetlenség miatt lemondásra szólította fel Anne Glovert, az Európai Bizottság két évvel ezelőtt megválasztott, gmo-párti tudományos főtanácsadóját. Lepage rámutatott, hogy Glover megválasztása előtt utoljára 1996-ban merült fel a génmódosított kukorica európai engedélyezése.

Nem ez az első komoly csata, amit Séralini tanulmánya elveszt. Már a közlés után is komoly tiltakozási hullám söpört végig a tudományos közéleten, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal és a német mezőgazdasági, élelmiszeripari és fogyasztóvédelmi minisztérium keretén belül működő Német Szövetségi Kockázatelemző Intézet is bírálta a tanulmányt, mert annak szerzői nem az előírásoknak megfelelően használták a vizsgálat közben szerzett adatokat a végeredmény alátámasztására.