Az enyhébb élelmiszer eredetű meg betegedésnél rossz közérzet, fejfájás, hányás, hasmenés alakulhat ki, súlyosabb esetben a kórokozó mikroorganizmusok túlzott jelenléte miatt azonban halálos is lehet a romlott termék elfogyasztása. Mit tehetünk?
Mohácsiné Farkas Csilla élelmiszermérnök, a Budapesti Corvinus Egyetem Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék egyetemi docense szerint a romlás egy nagyon fontos jel: amikor szemmel láthatóan romlott valami –puffadt, elszíneződött, nyálkás réteg képződött a tetején, netalántán büdös is –, akkor grammonként több tízmillió mikroorganizmus lehet a termékben.
Ilyenkor olyan nagymértékű a mikrobák elszaporodása, hogy érzékelni tudjuk az anyagcseréjük következményét. A nagyobb baj akkor van, amikor nincs látható, érezhető jele a romlásnak. Egyes kórokozó mikrobák esetében elegendő, ha a termékben néhány száz vagy ezer sejt található. Ekkora dózis már bőven elegendő ahhoz, hogy betegek legyünk, gyomorrontás, fejfájás alakuljon ki.
Vannak, akik érzékenyebbek az élelmiszer eredetű megbetegedésekkel szemben. A csecsemőket, terhes anyákat, időseket, az immun-szupresszált (gyenge védekezőképességű) betegeket érintheti leginkább a súlyosabb megbetegedés. A következmény súlyossága függ a mikroorganizmustól és az élelmiszerrel elfogyasztott dózistól.
A konzerveknél nagyon fontos megnézni a csomagoláson található minőség megőrzési időt. Ez szobahőmérsékleten tárolva általában két év. Gyakran a doboz tetejének puffadása jelzi, hogy romlásnak indult a benne lévő termék, az elszaporodó mikroorganizmusok gázt termeltek, a konzerv kinyitásakor hallatszik is a gáz távozása. A konzerv tartalmának záptojás szaga a benne megtelepedő mikrobák kénhidrogén termelésére utal.
A legtöbb esetben a konzervek olyan mértékben vannak hőkezelve, hogy normál körülmények között romlás egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán következik be. Amennyiben nem jól záródik a konzerv, megsérült a doboz, vagy eleve probléma volt a nyersanyaggal, akkor előfordulhat, hogy romlásnak indul a tartalom. Ezért nem szabad sérült (deformálódott, felpuffadt tetejű) dobozba zárt terméket megvenni, megenni.
Nincs kivétel, bármi okozhat megbetegedést: korábban leginkább az állati eredetű élelmiszereket gondoltuk veszélyesnek, így a felvágottakat, a nyers húst, tojást, nyers tejet és a hal. Ez a lista azonban mára kibővült azokkal a nem megfelelően megmosott, megtisztított leveszöldségekkel, salátákkal, étkezési csirákkal és gyümölcsökkel is, amelyeket nyersen fogyasztunk.
A trágyázott földből kórokozó mikrobák kerülnek a zöldség vagy gyümölcs felületére, néhány megtapad rajta, és ha nem mossuk meg alaposan fogyasztás előtt, nem tarjuk be a higiénés szabályokat, megbetegedést okozhat – mondja az élelmiszer-mikrobiológus.
Fontos, hogy frissen vásároljuk meg ezeket az alapanyagokat, feldolgozásig pedig hűtőben vagy fagyasztóban tároljuk. Ez igaz a friss halszeletekre és a fagyasztott termékekre is. Nagyon kevés idő elegendő ahhoz, hogy szobahőmérsékleten a felületükön lévő kórokozó mikrobák elszaporodjanak.
A téli időszakban a háztáji disznótorok idején a kolbászmérgezés (botulinum toxin, idegméreg) lehet veszélyes. Ennek hátterében a talajból származó baktérium terjedése, a nem megfelelően tisztított hús, a nem minden részén kellően hőkezelt termék (kolbász, hurka, disznósajt) állhat.
A baktérium olyan toxint termel, amely az idegrendszerre van hatással, tehát nem elsősorban hányás vagy hasmenés a következménye, hanem például idegrendszeri bénulás. A baktérium szaporodásának gátja a hideg, fagyos időjárás, a megfelelő higiéniás feltételek, illetve a megfelelő hőkezelés.