A vesedonoroknál nagyon kicsi a kockázata a maradék vese betegségének; még a mindkét veséjükkel élők kockázatánál is alacsonyabb – írja az MTI egy nagyszámú, hosszú távú amerikai tanulmányra hivatkozva. A jelenségnek valószínűleg az az oka, hogy a szervdonorok egészségét több szűrővizsgálaton is ellenőrzik, hogy megbizonyosodjanak arról, egy vesével is egészségesen élhetnek tovább. 

A Johns Hopkins Kórház kutatói Dorry Segev transzplantációs sebész vezetésével több mint 96 ezer amerikai felnőtt adatait elemezték. Az alanyok 1994 és 2011 között ajánlották fel átültetésre az egyik veséjüket. A résztvevőket 15 éven át követték a műtét után.

A kutatók több mint húszezer amerikai felnőtt adatait elemezték; őket két csoportba osztották. Az egyik csoport az átlagos népességet képviselte, a másikba olyanok kerültek, akik megfeleltek volna vesedonornak, de végül nem lettek azok.

Kiderült, hogy a vesedonoroknál 10 ezerből 90-nél alakult ki élete során veseelégtelenség. Akiknek mindkét veséje megvolt, ez az arány 10 ezerből 326 volt. A transzplantációra alkalmas személyeknél még alacsonyabb volt az arány: 10 ezerből 14.