Nem lehet általánosítani, amikor azt szeretnénk kideríteni, mekkora vitaminpótlásra van szükségünk télen és tavasszal, mert más vitaminigénye van egy egészséges és egy beteg gyermeknek, illetve felnőttnek, várandós nőnek, idős embernek, vagy éppen sportolónak, írja a Webbeteg. Egy biztos, indok nélkül felesleges a megadózis rendszeres bevitele.
Amennyiben egészségesek vagyunk, kiegyensúlyozottan, változatosan táplálkozunk, akkor a legtöbb vitaminhoz könnyen hozzájutunk a különböző élelmiszerekből, zöldségekből és gyümölcsökből. Télen és a tavasz kezdetén korlátozottak a lehetőségeink a friss zöldségek és gyümölcsök tekintetében. Mivel ilyenkor az időjárás és a nappalok hosszúsága sem kedvező, fáradékonyabbak vagyunk, és hajlamosabbak leszünk a depresszióra. Ezt súlyosbíthatja, ha D- és C-vitaminban, illetve omega-3 zsírsavakban is szegényes a táplálkozásunk – mondja Györki Niké dietetikus, a MDOSZ vezetőségi tagja.
A külön vitaminbevitel szükségessége függ az ételkortól, a munkavégzéstől, ha valaki például nehéz fizikai munkát végez, vagy sportol, megnövekedhet a vitaminigénye. Növekszik a bizonyos vitaminok és ásványi anyagok iránti szükséglet a terhesség vagy a szoptatás időszakában (kalcium, D-vitamin, folsav, vas, B6-vitamin). Stresszes időszakban, illetve túlzott alkoholbevitel és dohányzás esetén is több C- és D-vitaminra éhezünk. A menopauza is megváltoztatja a szervezet vitamin- és ásványi anyagszükségletét (D- és E-vitamin, kalcium). Idős korban szükség lehet nagyobb mennyiségű bevitelre, különösen B12-vitaminra, valamint C- és D-vitaminra.
A vízben oldódó vitaminok (B-vitaminok, C) rövid ideig maradnak a szervezetben, a felesleg hamar távozik a vizelettel, vagy izzadás által, ezért pótolni kell őket, akár naponta is. Az egyetlen kivétel a B12-vitamin, amelyet a máj raktározza el - írja dr. Decsi Tamás a Táplálkozási zavarok gyermekkorban című könyvében (Medicina). A vízben oldódó vitaminok esetében ritkán beszélhetünk túladagolásról.
Elégtelen bevitelt állapított meg C- és D-vitaminból, valamint folsavból, kalciumból, szelénből és jódból az EU által finanszírozott EURRECA projekt. A felmérések összehasonlítása D-vitaminbeviteli problémákat tárt fel, bizonyos korcsoportokban jellemző még az ásványi anyagok alacsony bevitele.
A vitaminhiány nem egyes szervek, hanem az egész szervezet működésének zavarát okozza, amelynek a hiánybetegség a legsúlyosabb megnyilvánulása. Kiváló példa erre a C-vitamin, amelynek túlzott hiánya skorbutot okozhat. A kutatások kiderítették, hogy már napi 15 mg C-vitamin elegendő a betegség minden látható jelének megakadályozásához - írja Ulla Unger-Göbel a Vitaminok című könyvében. A hiánytünetek - így egyebek mellett az érzékeny nyálkahártya, alvászavar, visszértágulat - elsődleges oka a nem megfelelő táplálkozás, a kevés friss gyümölcs- és zöldségbevitel, illetve a túl sokáig főzött étel, amely ugye árt az értékes vitaminoknak.
Erdei Anna immunológus szerint egy nagyon fontos vitaminról van szó, antioxidáns, amely számos, már bizonyított hatással bír például különböző enzimreakciókban. Mivel a C vitamint az emberi szervezet nem képes előállítani, fontos a rendszeres bevitele, amit normális táplálkozással (friss gyümölcs, zöldségfélék fogyasztásával) elérhetünk.
Az immunológus elmondta azt is: azt már tudjuk, hogy a fokozott C-vitamin bevitellel nem előzhetőek meg a megfázásos megbetegedések, de vannak arra utaló eredmények, hogy a C-vitamin csökkenti ezek súlyosságát és lerövidíti a betegség időtartamát. Azonban azt, hogy pontosan hogyan, milyen sejtekre hatva befolyásolja az immunrendszer működését, még ebben az esetben sem ismert. A legtöbb kutatás éppen a C-vitamin hatásával kapcsolatos, de még erről sem születtek egyértelmű eredmények, nem jelentek meg bizonyító erejű publikációk jelentős szaklapokban.
A betegségek idején megemelkedik ugyan a C-vitaminszükséglet, de nem több ezerszeresére. Amennyiben valakinek a betegsége idején nincs étvágya, vagy eleve nem eszik változatosan, az ő esetében szóba jöhet a vitamin-kiegészítés, de nem túlzottan nagy mennyiségben - hangsúlyozza a dietetikus, aki elmondta azt is: étrend-kiegészítő formájában amúgy sincs túl sok értelme megadózist bevinni. A vivőanyagok megterhelik ugyanis a vesét, ráadásul nem is úgy hasznosul, mint a zöldségekben, gyümölcsökben található C-vitamin.
A D-vitamin mennyiségét korábban felülvizsgálták és magasabb beviteli étéket állapítottak meg, mint mondjuk az OÉTI által javasolt - mondja Györki Niké dietetikus. A Magyar Prevenciós Orvos Társaság napi 1500-2000 nemzetközi egység (NE) D-vitamin bevitelét ajánlja táplálék-kiegészítő vagy gyógyszer formájában, ősztől tavaszig. A biztonságos határértékről is ismertek adatok: a felnőttek esetében napi 4000 NE az a mennyiség, amely még biztosan nem okoz gondot a szervezetben. A D- vitaminról újabban kiderült, hogy a csontképzésen túl más szerepe is van, például annak hiánya összefüggésbe hozható az influenza és más légúti fertőzések kialakulásával.