Kutatók bejelentették, hogy megtalálták a magyarázatot, miért halt meg ötvenmillió ember az 1918-as influenzajárvány idején. A spanyolnáthaként is ismert járvány főleg a fiatal felnőtteket ölte meg világszerte.

A magyarázat meglepően egyszerű: az 1889 után születettek nem találkoztak az 1918-as vírushoz hasonlóval gyerekkorukban, így védettség sem alakulhatott ki náluk. Az annál idősebbek már átestek olyan betegségeken, amelyet hasonló törzs okozott, így ők inkább védettek voltak.

A spanyol influenza egy módosulásnak köszönhette halálosságát, amely egy generációval korábban következett be. Az egész időzítés kérdése volt – magyarázta Vincent Rracaniello, a Nem York-i Columbia Egyetem víruskutatója.

A kutatásban az 1918-as vírus fejlődését próbálták megvizsgálni. Kiderült, hogy a domináns törzs egészen 1830-ig vezethető vissza. 1889-ben kitört az úgynevezett orosz influenza, amit H3N8 vírus okozott. Emiatt egy egész generációnyi gyerek nem találkozott a spanyolnáthához hasonló vírussal, amely egyébként a H1N1 törzshöz tartozott.

1900 után aztán megint a H1-hez hasonló vírusok okoztak járványokat, így az azután születettek megint védettebbek voltak. Ezzel a kör végére is kértünk. A spanyolnátha főleg a 18-29 éves korosztályban pusztított, minden kétszáz fertőzöttből egy meghalt. Egészen rendkívüli eset ez, amikor pont az idősebbeket hagyja békén a járvány, akik egyébként a legvédtelenebbek.

Az új kutatás azt is kimutatta, hogy az 1918-as vírus előfutárai már 1907-ben megjelentek. A megállapítások azért fontosak, mert segíthetnek a jövőbeli járványok megelőzésében. Még a védőoltások rendszerét is megváltoztathatja a mostani kutatás, mert nem szezonálisan adják majd ezentúl, hanem vírustörzsek alapján. Az emberek olyan oltást kaphatnak, amely törzsek ellen nem kaptak védelmet gyerekkorukban. A védőoltást az emberek kora alapján is lehetne adni attól függően, hogy korábban, milyen vírust kaptak már el.

A vírustörzsek általában évtizedekig fenntartják dominanciájukat az emberek között. Ezek a szakaszok általában egy-egy nagyobb járvánnyal kezdődnek. Ilyen volt a 2009-es H1N1 járvány is, ami 284 ezer embert ölt meg világszerte.

A kutatás kulcsmozzanata annak megértése volt, hogy az influenzavírus különböző gyorsasággal fejlődik madarakban, sertésekben és emberekben. Ahogy kiderítették ennek sebességét, megértették magát a folyamatot is. Az 1918-as vírusnál például nem hirtelen jelentek meg a madárinfluenzára jellemző gének, hanem már az 1900-as vírustörzsekben is megtalálhatók voltak.