Világszerte 78 ezer ember töltötte ki a Global Drug Survey nevű, droghasználati szokásokat kutató kérdőívet. A GDS alapítója és igazgatója dr. Adam Winstock, a kutatás hazai lebonyolítását Demetrovics Zsolt professzor, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője, valamint Mervó Barbara végezték. A kérdésekre adott válaszok magyar vetületét külön is feldolgozták, és bár a 3 239 kitöltő  válaszain alapuló kimutatás korántsem nevezhető reprezentatívnak, a szakemberek szerint pontos képet rajzol a hazai droghelyzettel kapcsolatban.

Az egyik legfontosabb megállapítás például az, hogy a drogok piaci árát tekintve az egyik legolcsóbb hely Magyarország, a kannabisz és a ketamin ára pedig különösen alacsony (az előbbi csak a spanyoloknál, az utóbbi pedig csak a portugáloknál olcsóbb), igaz, ezt az adatot árnyalja, hogy a bérek is jóval alacsonyabbak Magyarországon, mint a többi vizsgált országban. A kannabiszt a használók több mint kétharmada a lehető legkárosabb módon, dohánnyal keverve használja.

Jól látható, hogy itthon még nem jellemző, hogy az emberek a neten keresztül rendelnek drogot: a válaszadók mindössze öt százaléka mondta, hogy már megtette, de ötödük is csak az elmúlt évben először, de a maradék nagy része is az elmúlt három évben tett így. Az internet sötét oldalának mondott Silk Roadról bár 22 százalék hallott már, csak 4,1 százalékuk (vagyis 29 ember) szerzett onnan drogot.

A nemzetközi trendeknek megfelelően itthon is az alkoholfogyasztás jelenti a legnagyobb gondot. Nem pusztán arról van szó, hogy a válaszadók közül tulajdonképpen mindenki (98,7 százalék) azt mondta, hogy próbálta már életében legalább egyszer. Az adatok szerint ráadásul nem függ össze, hogy az emberek járnak-e szórakozóhelyre, az alkoholfogyasztás azok között is jellemző, akik egyébként nem járnak bulizni. Más drogoknál jelentős, akár 20 százalékos különbség is megfigyelhető (általában azok nem próbálták ki az adott szert, akik nem járnak el szórakozni), még a dohányzás és a kannabisz is jelentős különbséget mutat.

Az elmúlt egy év adatait nézve is az alkohol az egyeduralkodó, a válaszadók 97 százaléka fogyasztott legalább egyszer, ezt a dohányzás (61,5 százalék), az energiaital-fogyasztás (49,9) és a kannabisz (37,6) követi. Az adatok szerint az új szintetikus drogokat 2,8 százalék próbálta ki, közülük kettőnek kellett emiatt orvoshoz mennie, egy pedig kórházba is került.

Ha ilyen szempontok alapján nézzük, egyértelmű, hogy az alkohol a legveszélyesebb: a válaszadók 46 százaléka kockázatos ivó, nagyjából egy százalék, vagyis 300-an mondták, hogy ápolásra szorultak egy-egy eldurvult piálás után, és ezek 39 százaléka került kórházba emiatt. A kannabiszt és annak szintetikus változatát használók közül ennél jóval kevesebben kerültek bajba, bár az utóbbinál a válaszadók majdnem 3 százaléka lett rosszul, és negyedük a kórházig is eljutott – ez rámutat arra, hogy a szintetikus fű komoly kockázatokat is rejthet természetes változatával szemben. Az emberek 30 százaléka gondolja amúgy, hogy kevesebbet, 35 százalék pedig úgy, hogy többet iszik, mint az átlag, 17-17 százalék mondja, hogy sokkal kevesebbet vagy sokkal többet iszik, 2 százalék van tisztában azzal, hogy bőven felülmúlja az átlagot. Ez az értékelés alapján azt mutatja, hogy az emberek általában nincsenek tisztában azzal, pontosan mennyit is isznak, és hogy ez mennyire káros.

A kutatás kidolgozói emiatt kifejlesztettek egy olyan alkalmazást, ami pontosan megmutatja, mennyire sokat is isznak (ennek készül egy kannabiszhasználhattal kapcsolatos változata is), nemzetközi kutatások szerint ugyanis az alkoholfogyasztás mérséklésének legjobb eszköze a szembesítés, vagyis ha megmutatjuk az embereknek, hogy pontosan mennyit is isznak. A Drinksmeter nem azt mutatja, mennyi alkoholt fogyasztottunk, hanem annak kalóriaértéke szerint azt rajzolja ki, ez hány sajtburgernek, csokinak felel meg, és aztán össze is hasonlítja több ezer ember adatával az alany teljesítményét.

Dohányzás terén sem állunk sokkal jobban: az elmúlt évben az emberek 61,5 százaléka gyújtott rá rendszeresen, viszont a leszokás és a nikotinpótlás eszközeit csak kevesen ismerik vagy alkalmazzák (alig 6-7 százalék). Az okok között a bizalmatlanság és a leszokással kapcsolatos érdektelenség a legijesztőbbek, pedig a nikotintapaszok, -rágók és hasonló technikák akár meg is duplázhatják a leszokás esélyét.

Kannabiszt a válaszadók 37,6 százaléka használta, 3 százalékuk jelölte be a gyógyászati felhasználást kizárólagos válaszként. Az MDMA-jellegű drogok is visszatérőben vannak a 2007-es adatokhoz képest, amit a felmérés kiértékelői a minőségi javulással magyaráznak. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hányan szívtak fel olyan fehér port, amiről nem tudták pontosan, mi is az. A teljes minta 5 százaléka válaszolt igennel, túlnyomó részük (40 százalék) házibuliban jutott hozzá, 66,5 százalékuk pedig már eleve fogyasztott valami mást, mielőtt felszívta volna az elé tolt anyagot. 70 százalék mondta azt, hogy azért nem izgult, mert olyantól kapta, akiben megbízott.

A nem gyógyászati céllal használt gyógyszerek meglehetősen alacsony arányban jelentek meg, Kodein (1,4%), Tramadol (1,5%), benzodiazepinek (6,9%), de a legtöbb használó úgy vélte, hogy ezekhez könnyű hozzáférni. Az USA-ban évről évre többen halnak meg receptre kapható gyógyszerek miatt bekövetkező túladagolásban, mint hagyományos drogok miatt, így a teszt összeállítói szerint fontos lenne, hogy még ilyen alacsony arányok mellett épüljön ki az ellenőrzés egy hatékony formája.

A kérdőív a tanácsadással és a jogi helyzettel kapcsolatban is tartalmazott kérdéseket. Ezekből kiderül, hogy az  emberek túlnyomó többsége, nagyjából hatvan százaléka a barátaihoz vagy egyes családtagjaihoz fordul, ha valamilyen, drogokkal kapcsolatos problémája van, a többiek a netet néznek utána a dolgoknak, a telefonos segélyhívókat alig hat százalék választaná. Ez összefüggésben van a szigorú jogi szabályozással, aminek hatékonyságát jól mutatja, hogy az emberek többsége akkor sem változtatna a drogfogyasztási szokásain, ha tovább szigorodnának az ezt érintő törvények. Fontos viszont, hogy nyíltabban beszélnének a drog használatáról és nyugodtabban kérnének segítséget/tanácsot a droghasználatukkal kapcsolatban, ha emiatt nem kerülhetnének bajba. A GDS munkatársai a biztonságosabb és felelősségteljesebb droghasználat érdekében összeállítottak egy olyan oldalt, ahol különböző segédanyagokat tölthet le az, akinek kérdése támad alkohol- vagy más drogok fogyasztásával kapcsolatban.