A jó idő és a vakáció beköszöntével mehetünk kirándulni, egyenesen a kullancsok közé. Aki nem vigyáz, hamar a paraziták svédasztalává válhat, érdemes betartani pár óvintézkedést. De mi ellen véd az oltás, és hogyan működnek ezek a kis, szipókával felvértezett élősködők? Rovarok egyáltalán?
A kullancsok vérszívó ektoparazita (test felszínén élősködő) állatok, amik szárazföldi emlősök, madarak, hüllők, esetleg kétéltűek bőrén keresztül, azok vérével táplálkoznak. A vérszívás során számos kórokozót juttathatnak be a gazda vérkeringésébe, ami olyan betegségeket okozhat, mint a médiában sokszor emlegetett Lyme-kór vagy a vírusos agyhártyagyulladás.
Tévhit, hogy a kullancsok rovarok, azokkal legfeljebb távoli rokonságban állnak. Valójában a legnagyobb méretű atkák, amelynek 702 faját írták le világszerte, és Magyarországon ebből körülbelül 20 kullancsfaj előfordulása ismert.
A kullancsoknál nem figyelhető meg a rovarokra jellemző szelvényezettség, mert testük egységes, csak feji és testi részt különítünk el. A feji részen, azon belül is, az alapi részen található
Ugyan fejlődésükhöz szükség van a vérszívásra, de életük 90 százalékát a gazdaszervezettől függetlenül, szabadon töltik, és képesek hónapokat vagy éveket táplálkozás nélkül tölteni a természetben. Szaporodásuk során a nőstény a talajra rakja az akár több ezer tojást, védőréteggel (vízhatlan, viasz szerű anyaggal) vonja be őket, azután elpusztul.
Tipikus élőhelyeik fajtól függően a középhegységek lombullató erdei, erdőszegélyek, dús aljnövényzetű ártéri vagy ligeterdők, nádasok, rétek, de előfordulhatnak városi parkokban is. Tévhit, hogy a fákról ugranak áldozatukra, hiszen a kullancsok többsége a fűszálak és bokrok leveleinek fonákján várakoznak a szerencsétlen áldozatra 1-1,5 m magasságban.
A hazai kullancsfajoknak három, aktív mozgásra képes fejlődési alakjuk van: lárva, nimfa és adult. Mindhárom stádiumnak vért kell szívnia élete folyamán ahhoz, hogy továbbfejlődjön. Ezek a fajok háromgazdás kullancsok, ami azt jelenti, hogy a három fejlődési állapotban különböző gazdaszervezeten szív vért. A három gazda mindig más egyedet, és sokszor eltérő gerinces fajt is jelent.
A táplálkozás hossza függ a kullancs- és a gazdafajtól, valamint a környezeti tényezőktől. A hím és nőstény táplálkozásában jelentős eltérések vannak, a nőstény általában 6-12 napig szív vért, a hím ezzel szemben hetekig mászkál a gazda testfelületén és csak rövid ideig szív vért vagy egyáltalán nem.
A kullancsok legfontosabb érzékszerve a Haller-szerv, amely az első pár lábon található. Ez az összetett szerv érzékeli a levegő mozgásait, a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szén-dioxidot, ammóniát és a fajtársaik által kibocsájtott feromonokat. Az áldozat szaganyagait pedig receptorok segítségével is érzékelhetik.
Amint a bőrfelülethez közel eső kapillárist megtalálták, csáprágójukkal fájdalommentesen kis sebet ejtenek rajta, miközben a nyálmirigyük által termelt anyagok segítségével szipókájukat bele tudják fúrni a sebbe. A szipókán apró fogacskák találhatók, mellyel képesek a gazda bőrén rögzíteni magukat. Hogy minél észrevétlenebbül szívjanak vért, az evolúció során számos trükköt fejlesztettek ki. Legjellemzőbb, hogy a vérszívás során véralvadásgátló anyagokat fecskendeznek a vérbe, így megakadályozzák a gerinceseknek a seb kialakulására adott gyors és hatékony reakcióját.
A kullancsszezon kezdete általában március közepére tehető, de a hidegebb tavasz akár későbbre, a szokásostól eltérő melegebb időjárás pedig akár korábbra is hozhatja a kullancsok felélénkülését.
Magyarországon a kullancsok elterjedése területi jellegzetességeket mutat, az adatokat az OEK éppen aktuális kullancstérképein követhetjük nyomon. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy főként
A legfontosabb, kullancsok által terjesztett betegségek a következők:
Vírusos kullancs-encephalitis: A kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártya gyulladás, amely magas lázzal, tarkómerevséggel, zavart állapottal jár. A betegnek azonnali kórházi kezelésre van szüksége, a megelőzés pedig egyszerű, mert a kór ellen van védőoltás. A csípés után is létezett egy beadható oltás, de csekély hatása miatt kivonták a forgalomból.
Lyme-kór: Kórokozóját a közönséges kullancs hordozza. A csípés helyén kialakuló, jellegzetes, kokárda alakú kiütéssel, később általános leromlással, ízületi fájdalmakkal, szívkárosodással járó betegség. Védőoltás nincs ellene, a gyógykezelést a krónikussá válás megelőzésére minél előbb el kell kezdeni, ez hosszas antibiotikumos kezelésekből áll. A betegség hetekig, hónapokig sőt évekig lappanghat a szervezetben, és könnyen ki is újulhat.
Babéziózis: Amerikában emberre is veszélyes, nálunk egyelőre kizárólag a kutyákat veszélyeztető formája terjedt el. A csípés után a kutya egy héten belül hirtelen belázasodik, elesett és kedvetlen lesz, majd rövid időn belül a vizelete megsötétedik. A betegség veseleállást is okozhat, azonnali orvosi kezeléssel még gyógyítható, nélküle néhány napon belül halálos.
Tularémia (nyúlpestis): A csípés helyén igen fájdalmas bőrfekélyképződés, nyirokcsomó-megnagyobbodás, tüdőgyulladás és más tünetek alakulhatnak ki. Erősen fertőző, bejelentésköteles, antibiotikumokkal jól gyógyítható, de kezelés nélkül akár végzetes is lehet. A betegségen való átesés többnyire védettséget ad a későbbiekre.
Sokan úgy gondolják, ha jól fel vagyunk öltözve, nem fér hozzánk a kis vérszívó. Sajnos ez nem így van. A laza, bő szabású ruha alatt is megbújhat az állat, és árnyékba is húzódhat, amit kifejezetten szeret, ugyanis a kullancsok kerülik a napfényt. Ha túrázni megyünk, érdemes sűrű szövésű, akár egybeszabott ruhát felvenni, ezáltal is nehezíthetjük a kullancsok dolgát. A legmegbízhatóbb megelőzési módszerek; a testre permetezhető riasztószerek és a védőoltások. A riasztó spray-ket tanácsosabb ruhára fújni, ezáltal tartósabb a hatásuk, de önmagában a spray nem nyújt 100 %-os védelmet.
Dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont járványügyi orvosa szerint gyakorlatilag mindenkinek javasolt lehet a kullancs-encephalitis-elleni védőoltás, hiszen már a városokban, parkokban is előfordulnak ezek a veszélyes élőlények, melyek vírust juttatva a szervezetünkbe komoly betegséget okozhatnak.
Jelenleg csak a kullancsok által terjesztett vírusok ellen létezik hatékony oltóanyag. Hazánkban kétféle oltóanyag van forgalomban, mindkettő inaktivált vírusokat tartalmaz. Már 1 éveskortól alkalmazhatóak. Fontos, hogy az oltás csak akkor nyújt ténylegesen védettséget ha az alapoltásokat követően is rendszeresen megismételjük azokat (3-5 évente).
A védettség kialakításához két alapoltás szükséges 1-3 hónap időközzel, amit 9-12 hónap múlva meg kell ismételni (emlékeztető oltás).
– mondja Béres Zsuzsanna.
Ha kullancs akadt a lábunkra vagy testünk bármely részére, nincs mese, el kell onnan távolítani. Valaki a zsíros krémre, valaki a gyufára esküszik, de nem ez a legjobb megoldás – sőt, ez a lehető legrosszabb. A kórokozók java az állat bélrendszerében és nyálmirigyében található, tehát a béltartalom az, ami tulajdonképpen fertőz. Ha stresszhelyzetbe hozzuk az aprócska parazitát, megijed, nem kap levegőt a zsíros krém miatt, fuldokolni kezd, aminek hatására visszaöklendezi a kórokozókkal teli nyálát a szervezetünkbe.
A kifejlett kullancs eltávolításának még mindig legbiztosabb módja a gyógyszertárakban kapható kullancseltávolító csipesz vagy kanál. A kiszedés nem az orvos feladata, nekünk kell eltávolítani az érintett bőrfelületről. Nem kell félni, ha amatőr kullancseltávolító létünkre ott maradna bőrünkön a kullancs „feje”, mert az nem más, mint a szipóka, ami pár napon belül magától is kilökődik a bőrből. Ha a kullancs eltávolítását követően bármely fenn említett tüntetek valamelyike jelentkezne rajtunk, azonnal forduljunk orvoshoz.