Tavasszal tovább növekedett a hepatitis A fertőzéses esetek száma. Idén összesen 288 hepatitis A beteget regisztráltak április végéig, ami kilencszerese a 2008-2011-es évek jellemző középértékének.
Márciushoz képest áprilisban egyharmadával nőtt a hepatitis vírus okozta megbetegedések száma; ezeknek a kétharmadát a hepatitis A okozta. Mind a havi, mind az év eleje óta nyilvántartásba vett megbetegedések száma meghaladta a korábbi évek azonos időszakára vonatkozó értéket.
Az országban a közép-magyarországi régió mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből jelentették a legtöbb hepatitis A esetet.
Május elején megelőző kampányt indítottak, „Ne sárgulj be!” szlogennel. A kampány célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a fokozott fertőzésveszélyre, az egyre szaporodó megbetegedésekre és a megelőzés lehetőségeire.
Az A vírus okozta hepatitisfertőzés a gyomor- és bélrendszer útján jön létre. A vírus a fertőzött ember székletével a környezetbe kerül, ahol nagyon stabil, sokáig életképes. A fertőzés szájon át jön létre szennyezett étel, ital, kéz, csatorna, szabad vizek közvetítésével. Terjedésében ezért fontos a higiénés viszonyok és a személyes viselkedés szerepe. A tünetmentes fertőzött és az egészséges kontaktszemély is fertőzőképes – írja a Webbeteg cikke.
A fejlett országokban a betegség ritkább, a fejlődőkben gyermekbetegségnek minősül, amit felnőtt korra mindenki átvészel. Magyarországon az utóbbi időben évente 1000 alatti esetszámot regisztrálnak - 25 éve ez az érték még tízszer ilyen magas volt.
A fertőzések 90 százaléka tünetmentesen zajlik, ilyenkor a fertőzés továbbadása ugyanúgy történik, mint tünetekkel járó betegség esetén. A lappangási idő átlagosan négy hét. Ezután jelentkeznek a bevezető tünetek: fáradtság, levertség, rossz közérzet, étvágytalanság, hányinger, hányás, a szag- és ízérzékelés megváltozása, fogyás, mérsékelt láz, ízületi fájdalom, kiütések, sötétbarna vizelet- és világos színű székletürítés, jobb bordaív alatti fájdalom. Hasmenés, vagy székrekedés is előfordulhat.
A sárgaság kezdetekor a bevezető tünetek elmúlnak, a betegnek javul a közérzete. A bőr és a szemek fehérje sárga színűvé válik. Sárgaság idején viszketés és májnagyobbodás jelentkezhet. A laboratóriumi leletek közül, a vérben az epefesték (bilirubin, Bi) és a májsejtek károsodását jelző enzimértékek (GOT, GPT) megemelkednek. Ezek mértéke, illetve egyéb paraméterek utalhatnak a betegség súlyosságára.