Világszerte 10 millió lézeres szemműtétet végeztek már, ebből csak Magyarországon nagyjából százezret. A szövődményes esetek száma egészen alacsony, így nem csoda, hogy sokan választják a műtétet a kontaktlencse vagy a szemüveg helyett. A Zeiss orvostechnikai cég új sebészeti lézerével a műtét minden eddiginél biztonságosabb lehet. Igaz, kétszer annyiba is kerül.
Lézeres szemműtétnél a szaruhártya formáját szokták módosítani. A szaruhártyának köszönhető, hogy a szembe érkező fénysugarak a látóhártyára érkeznek. Ha a beérkező fénysugarak nem egy pontba esnek, a látás elhomályosul.
A szemüveg és a kontaktlencse szerepe ilyen esetben az, hogy fókuszálják a fényt a megfelelő helyre; ezért javíthatják ezek az eszközök a látást. Ha viszont eleve a szaruhártya fénytörését változtatják meg, nincs szükség efféle kiegészítőkre. A lézerrel végzett szemműtétet egyaránt használhatják rövid- és távollátás (myopia és hypermetropia), illetve belső szemtengelyferdülés (astigmia) gyógyítására.
Az orvostechnológiai berendezéseket gyártó Zeiss kifejlesztett egy olyan szemészeti lézert, amivel minimális méretű műtéti heg mellett lehet biztonságos szemműtétet végezni. Kétszer annyiba kerül, mint a hagyományos eljárások.
Ha a lézeres szemműtétet rövidlátó betegen végzik, a szaruhártya közepét ellaposítják; gyakorlatilag a szaruhártyába gravírozzák bele az új dioptriát. A számítógép-vezérlésű lézer nagyjából fél-egy centiméteres területen dolgozik, úgy, hogy elpárologtatja a fölösleges szövetet a szaruhártyáról. Maga a beavatkozás fájdalommentes, de a szem érzékenyen is reagálhat.
Ezt az eljárást PRK-nak (fotorefraktív keratectomia) nevezik; ez az első, széles körben elterjedt, hatékony lézeres szemműtéti módszer. Az első PRK-műtétet 1987-ben végezték a Columbia Egyetemen; Magyarországon néhány évvel később, 1992-ben.
A PRK hátránya, hogy fájdalmas is lehet, amíg vissza nem nőnek a szem hámsejtjei – ez 2-3 napig tart, de fájdalomcsillapítókkal állítólag elég jól kezelhető. Az már csak kellemetlen, hogy fél évig UV-szűrős napszemüveget kell hordani, mert az UV-sugárzás hatására a szaruhártya ismét megvastagodhat. De az eredmények kiválóak: a PRK szövődménymentes és biztonságos.
A távollátók kezelése a rövidlátókéhoz hasonló, csak a hypermetropiás szemműtétnél nem a szaruhártyából vágnak ki egy darabot, hanem a központi része körül faragnak lézerrel egy bemélyedést, hogy a középső része kidomborodjon. A belső szemtengelyferdülésnél ezt a kettőt kombinálják, mivel ilyenkor egy domborúbb és egy laposabb szaruhártya-görbület miatt nem találkoznak egy pontban a szaruhártya által fókuszált fénysugarak.
A PRK csak egy módszer a sok közül; mindegyiknek megvan az előnye és a hátránya. Az egyik fájdalommentes, rövid a lappangási ideje, de szövődményeket okozhat; a másik fájdalmasabb, de lassúbb gyógyulással kecsegtet. Ami a kettőt kombinálni tudja, az meg drága.
Több ország van, ahol engedélyezik az öncélú lézeres szemészeti beavatkozást. Ebből az is kiderül, hogy vannak országok, ahol ez viszont tilos.
Rengeteg műtét igazolta, hogy lézeres szemműtéttel az átlagemberből is sasszemű pilótát lehet faragni. Viszont a szem igen érzékeny szerv, így érdemes elkerülni minden fölösleges sebészeti beavatkozást. Nem mintha az eredmények azt tükröznék, hogy a műtét kockázatos – épp ellenkezőleg –, de fölöslegesen nem érdemes belevágni.
Lézeres műtétre leginkább annak lehet szüksége, aki a szeméből él – tehát például órásmester, vadász, pilóta vagy vadászpilóta –, vagy akinek már a mindennapi életében is gondot okoz a rövid- vagy távollátás. Az még nem baj, ha nem tudja egy kilométerről megkülönböztetni a 86-os buszt a 260-astól. Az már igen, ha a 747-es buszt keveri össze egy 747-es Boeinggel.
A Zeiss régóta foglalkozik optikai berendezések készítésével. Az új fejlesztésük, a Visumax femtoszekundumos lézer; 500 kilohertzes frekvenciájú lézerével a korábbiaknál jóval precízebb műveletek is végezhetők. Ilyen hatásfok mellett még egy a lézeres szemműtétben mélynek számító vágást is 60 másodpercen belül el lehet végezni.
A Smile nevű beavatkozással létrehoznak a szem szaruhártyájában egy vékonyka réteget, amin megtörik a fény; ezt angolul lenticularnak hívják, magyarul lencsécskének fordítják. Ezután a szaruhártya alján parányi, néhány milliméteres bemetszést ejtenek – erről a kis szmájliformáról kapta a nevét az eljárás. Ez a vágás átlagosan 80 százalékkal rövidebb, mint amit hasonló műtéteknél használnak. Az is fontos, hogy a vágást a szaruhártya intakt részén végzik, és annak nincs köze a látásért felelős szaruhártya-struktúrához.
A lézerrel létrehozott lencsécskét végül a parányi vágáson keresztül húzzák ki. Mivel ez hihetetlenül vékony, a szaruhártyát csupán minimális mértékben érinti a beavatkozás. Az eljárás előnye, hogy minimális méretű heg marad vissza utána, és a szem felszínét nem érinti a beavatkozás. És miután a kis hártyát eltávolítják, a szem fénytörő képessége sokat fog javulni.
Az egész eljárás alig néhány percig tart. Magáról a műtétről készült egy sematikus, de az eljárás részleteit jól illusztráló animációs film; nézzék meg, utána sokkal egyértelműbb lesz az egész.
És, ha már elmúltak tizennyolc évesek, most nézzék meg az egészet élesben. Simán van olyan felzaklató, mint egy horrorfilm.
A Flex nevű módszer csak annyiban hasonlít a Smile-ra, hogy ezt is a Visumax lézerrel végzik, de itt nem kis metszést ejtenek, hanem körbevágják a szaruhártyát, majd ezt felhajtva emelik ki a korábban létrehozott lencsécskét. Ezt eltávolítva a módosított formájú szaruhártya korrigálni fogja a fénytörési hibákat.
Dr. Kemény-Beke Ádám, a Debreceni Egyetem szemklinikájának munkatársát is megkérdeztük az új lézersebészeti eljárásról. Szerinte ezek a Visumax fő előnyei:
Amikor arról kérdeztük, mennyibe fog kerülni a műtét, dr. Kemény-Beke elmondta, hogy még csak külföldi árakat lehet összehasonlítani, mivel vadonatúj technológiáról van szó. Németországban 4000-5000 euróba (1,2-1,5 millió forint) kerül a műtét két szemre – szemben az excimerlézeres kezelésekkel, amikre 2500 euróért már be lehet fizetni.
De mi indokolja az árkülönbséget? A fentebb részletezett előnyök, fejlettebb technológia, illetve a berendezés magasabb ára. A régebbi, excimerlézeres orvosi gépek nagyjából feleannyiba kerülnek, mint a Visumax: ez utóbbi nagyjából 150 millióba kerül, az excimerlézeres 70-80 millióba.
Az árat nyilván az is megdobja, hogy a Zeiss szoftverét használják hozzá. Dr. Kemény-Beke szerint a szoftver minőségét jól mutatja, hogy a műtét szemenként 5 percig tart, két szemre tehát 10 perc jut – ilyen eredmény ilyen szintű precizitás mellett más módszerekkel nemigen érhető el. A beavatkozáshoz használnak egy egyszer használatos alkatrészt – egy kis kiegészítőt, amit mindenkinek a szaruhártyájához igazítanak –, és ez sem olcsó.
És hogy mennyire kockázatos? Azt még nem tudni. Dr.Kemény-Beke szerint minden műtéti eljárásnál előfordulhat például az, hogy a páciens véletlenül megmozdítja a szemgolyóját, és így nem sikerül tökéletesen a műtét. A Visumax mellett szól viszont az is, hogy maga a műtét gyorsan elvégezhető; dr. Kemény-Beke szerint ez azért hasznos, mert ilyenkor rövidebb ideig nő meg a szemen belüli nyomás, mint más szemműtét-típusoknál. Az új eljárás bevezetése még várat magára. A kezdeti eredmények biztatók, de néhány tucat, mégoly sikeres szemműtétből nem lehet a későbbi hatékonyságra következtetni.