Egy friss kutatás szerint erős összefüggés van a szaglóképesség és a halál ideje között. A Chicago-i Egyetem kutatói még 2005 és 2006-között vizsgáltak meg háromezer, 47 és 85 év közötti felnőttet, majd 2011-ben megnézték, milyen összefüggéseket sikerül megállapítani. A szaglásvizsgálat egyszerű volt: az alanyoknak meg kellett mondani, hogy minek a szagát érzik. Rózsa, hal, bőr, narancs és borsmenta voltak a minták, tehát nem volt nehéz feladata senkinek, akinek ép volt a szaglása.

A két időpont között a vizsgáltak közül 430-an haltak meg. Ennek a 430-nak a 39 százaléka bukta el a szaglástesztet, 19 százaléknak volt gyenge szaglásvesztése, és csak 10 százalék volt olyan, aki 2005-ben nem mutatta a szaglóérzék romlását. Más szavakkal a kiesett szaglóérzékű emberek négyszer nagyobb eséllyel halnak meg öt éven belül mint azok, akiknek nincs gondjuk a szaglásukkal.

Ez a megállapítás még akkor is érvényes maradt, amikor a kutatók minden más, a szaglást ismerten befolyásoló tényezőt (pontos kor, nem, mentális betegség és szociális helyzet) is belevettek a képletbe.

A kutatók szerint ez az eredmény azt mutatja, hogy a szaglóérzék elvesztése pontosabban mutatja meg várható élettartamot, mintha valakinél rákot, szívelégtelenséget vagy valamilyen tüdőbetegséget diagnosztizálnak, és csak a súlyos májbetegségek azok, amik esetében még ennél is pontosabb becslést lehet adni.

Ugyanakkor a szakemberek kiemelik, hogy a szaglás elvesztése nem a halálhoz vezető ok, csak egy jelzés, hogy a test a hanyatlás útjára lépett, és már nem képes önmaga javítására. Az elmélet szerint két magyarázat is van a jelenségre. Az egyik, hogy a szaglásban közreműködő receptorok az egyetlen olyan részét adják az idegrendszernek, amit a test őssejtek segítségével újít meg folyamatosan. Az öregedés hatására egyre kevesebb új őssejt születik a testben, és ennek ütemére a szaglás képessége adja a legjobb jelzést. A másik lehetőség, hogy mivel a szaglás az egyetlen olyan része az idegrendszernek, ami folyamatosan szinte védelem nélkül érintkezik a külvilággal, ez az a hely, ahonnan a legtöbb káros anyag bekerül a testbe, így nyilván az itteni sejtek elhalása mutathat rá arra, hogy valami, akár hosszabb távon halálos dolog került a szervezetbe.

Fontos mellékinformáció azonban, hogy a kutatók azt nem vizsgálták, pontosan miben is halt meg az a 430 ember, de mint mondják, ez az információ további érdekes adalékokkal is szolgálhat. Ahogy az is érdekes, hogy a vizsgálatot egy egyszerű, három perc alatt elvégezhető teszttel intézték, így valószínű, hogy egy átfogóbb klinikai tesztsorozat még ennél is pontosabb képet adhatna.