Jövőre 519 millió dollárral nőhet az amerikai űrhivatal büdzséje, ha a Kongresszus is támogatja Barack Obama elnök ezzel kapcsolatos javaslatát. Ezzel a NASA jövő évi költségvetése 18,5 milliárd dollár lenne.

Obama egyik fő célja, hogy országa megint maga tudjon embereket felvinni a világűrbe. A módosítás áldozatokkal is járna, a Marson szolgáló Opportunity szondától, valamint a Holdat feltérképező Lunar Reconnaissance Orbiter szondától valószínűleg érzékeny búcsút kell majd venni. 

A NASA a Boeing és a SpaceX cégekkel kötött szerződést arra, hogy kifejlesszenek egy emberek szállítására is alkalmas modult, amellyel asztronautákat tudnak felvinni az űrállomásra. Ez az új űrkapszula várhatóan 2017-re készül el.

Hogy ne legyen nagyobb csúszás ebben a projektben, a Fehér ház szerint a NASA-nak 1,24 milliárd dollárra lesz szüksége, ami másfélszer több, mint az idei 805 milliós összeg.

A Kongresszus valószínűleg a távoli űrbe irányuló küldetések, vagyis az Orion projekt támogatását is kritizálni fogja. Leghamarabb 2018-ban tesztelik le együtt az űrkapszulát és a hozzá tartozó új rakétát. A 2016-os üzleti évre 2,4 milliárdos támogatást terveztek be erre, ami 345 millióval kisebb a tavalyi összegnél.

Talán könnyebben átcsúszik a Kongresszusi szavazáson a földfelszín változásait figyelő Landsat műhold támogatása. Az első ilyen műholdat 1972-ben építették meg, és azóta folyamatosan pótolták. A következő a Landsat 9 lesz, amit el kell kezdeni megépíteni, hogy ne szüneteljen ez az értékes szolgáltatás.