A kevés szívdonor miatt ma 123 ezren vannak a szívátültetésre várók listáján. A mérnököknek emiatt mesterséges szíveket kell gyártaniuk. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) által jóváhagyott műszívek külső szivattyúi a szívverés működését próbálják utánozni, de a szívizom tartósságával csak kevés műszer vetekedhet. (A szervezetben ez az egyetlen olyan izomtípus, ami hosszú ideig képes nagy erőkifejtésre.)

A Cornell Egyetem kutatóinak legújabb fejlesztése ezen segíthet. Habszivacsból olyan műszívet fejlesztettek, amely minden eddiginél nagyobb mennyiségű testfolyadékot képes továbbítani – legalábbis a rivális mesterséges szíveket sorra lepipálja. A fejlesztéssel kapcsolatos tanulmány nemrég jelent meg az Advanced Materials szaklapban.

A fejlesztés az úgynevezett lágy robotika, illetve a mesterséges izmok fejlődésének köszönhetően valósulhatott meg; ezek viszonylag hatékonyan léphetnek kapcsolatba a test természetes szöveteivel. A kutatók rugalmas szilikonból tervezték meg a műszívet; ellentétben az FDA által jóváhagyott, jóval merevebb műszívekkel, ez porózus anyagból készült, így a levegő és a testfolyadék is könnyebben keresztüláramlik rajta.

Emiatt viszont a konstrukció is jóval egyszerűbb, mint más, hasonló eszközöknél. A műszívet egy külső szivattyú működteti; ez orvosi fémből készült, és nem lép reakcióba a szövetekkel. A habszivacsot egy vékony műanyagréteggel burkolták be, hogy megakadályozzák a szivárgást.

A habszív a teszteken kiválóan teljesített, de ez nem jelenti azt, hogy holnaptól már ezeket fogják bevarrni a páciensekbe. Ennek több oka is van:

• A műszívnek csak két kamrája van, míg az emberi szívnek négy.
• Az új anyagot még nem tesztelték magasabb hőmérsékleten, pedig a szervezetben ilyen is előfordulhat, például láz esetén.
• Hiába a hatékonyság, a műszív dobogási sebessége még mindig korlátozott; ha túl sok folyadékot szív fel, a habból szivárogni kezd a vér.

Ha a kutatók komolyan gondolják a klinikai teszteket, ezeket a hibákat még ki kell javítaniuk.