A Hai Nam Pho Bistrót valószínűleg sok budapestinek nem kell bemutatni: ez volt a város egyik kedvenc vietnami étterme, levesüket rengetegen dicsérték. A finom étel azonban csak a felszolgálás minőségével járt együtt, a háttérben szó szerint mocskos dolgok folytak. Többen hepatitis A-val kerültek kórházba, az élelmiszer-biztonsági hivatal pedig azonnal bezárta a helyet, mert ott kosz, zsúfoltság, ismeretlen húsok voltak. A hepatitis A széklettel terjed, a helyen pedig magasról tettek a higiéniára. A következtetést már mindenki vonja le maga. Több mint kétszáz embert beoltottak.
A budapesti Hai Nam Pho Bistrót elég sokan ismerik, nemcsak a helyiek, de a turisták is. Egy ideje hozzákapcsolódott „a város legjobb pho levese” eposzi jelző. A cikk írásakor a vietnami étteremnek a Facebookon több mint 400 szavazat alapján ötből 4,8-as az értékelése, a külföldi turisták bibliájában, a TripAdvisoron 4,5-ös, a Foursquaren tízből 9,2-es, mindegyik remek eredmény, úgy tűnik, a dicsérő jelző nem véletlen, tényleg sokan szerették a helyet, főleg az emblematikusnak számító pho levesüket.
Szeptember elején azonban történt valami: az étterem egyik napról a másikra bezárt, kiderült, hogy többen kórházba kerültek. Nagyon jól kommunikáltak, a magyar sajtó együttműködő, felelősségvállaló kis családi vállalkozást láthatott, akik sajnálják a történeteket. Aztán megjelentek a kommentek, amik azért elég erősen árnyalták a képet: nem egyszerű mérgezésről, mondjuk szalmonelláról van szó, hanem többen kórházban fekszenek.
Az étterem közleményében azt írta, együttműködik a hatóságokkal, amelyek jelezték nekik, hogy hepatitis A-val fertőződtek meg emberek, valószínűleg ott. Akkor és azóta sem közölték, hogy
Egy hónappal később újra megkerestük a Nébihet a vizsgálat eredményeivel kapcsolatban. Kiderült, hogy azt lezárták, de az eljárás még tart – valószínűleg ez az oka annak is, hogy a vietnami étterem azóta is zárva, az összes változás, hogy a Facebookra angol nyelven is kiírták, hogy technikai szünetet tartanak.
Választ kaptunk viszont arra, pontosan miért kellett bezárni az éttermet: akkor még nem a hepatitises esetek, hanem „ a helyszínen tapasztalat élelmiszer-biztonsági szabálytalanságok miatt”. Azaz:
Utóbbi például az élelmiszerek teljes nyomon követését teszi lehetővé a teljes élelmiszerláncban, amellett, hogy szigorú szabályokat fogalmaz meg feldolgozásukkal, tárolásukkal kapcsolatban, gyakorlatilag az első ponttól egészen a tálalásig.
A Nébihben elvégzett laboratóriumi vizsgálatok viszont a vírusfertőzést nem tudták megállapítani. Ez azonban a szakemberek szerint nem zárja ki, hogy hetekkel korábban, amikor az esetek megtörténhettek, jelen lehetett a vírus.
Sőt. A felelős szerv, Budapest Főváros Kormányhivatala 2015. október 12-ig bezárólag 38 hepatitis A-betegről tud, ők mind azt állítják, hogy ettek a közelmúltban az étteremben. A kormányhivatal járványügyi vizsgálatot készít, felveszi a kapcsolatot minden beteggel, és ha kell, a környezetükben élőkkel. Felderítik, hogy kell-e valakinek megelőző védőoltás.
A hivatal szerint az étteremhez köthető megbetegedések miatt a betegek környezetében a Népegészségügyi Főosztály munkatársai eddig összesen
Mivel a laboratóriumi vizsgálat már nem tudtak kimutatni a kórokozót, nem tudjuk pontosan, hogyan kerülhetett a hepatitis A vírusa az ételbe, és azt is valószínűsíteni lehet csak, hogy bekerült. Valószínűsíthetjük, mert a májgyulladást okozó A vírus leginkább a fertőzött széklettel, illetve legyek révén terjed, azaz a higiéniás szabályok be nem tartása nagyon könnyen okozhatta.
A betegség kórokozója a Picornavírusok családjának Hepatovírus nemzetségébe tartozó hepatitis A vírus (HAV). A tünetmentes betegek is fertőzőek, ezért fontos a megelőző védőoltás. Az A vírus lappangási ideje általában 28-30 nap, ez is pontosan egybe esik a facebookos beszámolók alapján az étteremben evéssel és a kórházba kerüléssel. A hepatitis A szerencsére gyógyítható, nagyjából mindenki gond nélkül felépül belőle, nagyon kicsi arányban okoz halált, és védőoltással tartós immunitás érhető el.
Az Országos Epidemiológiai Központ szerint Magyarországon az étel, illetve élelmiszer közvetítésével terjedő hepatitis A vírus által okozott megbetegedések nagyon ritkán fordulnak elő. A központ adatai szerint az elmúlt tíz évben étel, illetve élelmiszer közvetítésével terjedő hepatitis A-járvány nem volt.